Első öt pont

ORBÁN VIKTOR ÚGY VÁLTOZTATOTT, HOGY SEMMI NE VÁLTOZZON: ORBÁN MARAD A FŐNÖK. Ungarische Péter és nemzetközi brigádok – a szombati kongresszuson kirajzolódott a Fidesz új politikája, amely nem különbözik alapjaiban az eddigitől.

1. ORBÁN MARAD A FŐNÖK. 737 leadott szavazatból 729 szavazattal újra elnökké választotta a Fidesz Orbán Viktort. A négy, általa jelölt alelnököt is megválasztották: Gál Kinga folytathatja Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint most kezdhetik alelnökként. A vezetői posztokért nem volt verseny a kongresszuson, Orbán eleve egyértelművé tette, hogy ő szeretné meghatározni a Fidesz jövőjét, ő a főnök.

2. ORBÁN KRITIZÁLÁSA TABU. Orbán 10 pontban foglalta össze a vereség okait, ebben a külföldi algoritmusoktól kezdve a brüsszeli szankciókig minden szerepelt, de például a NER korrupciós ügyei és a politikai tartalom helyességének kérdése nem. Orbán teljesítményét a legtöbb beszédben nem is érte kritika, talán a régi motoros Stumpf István fogalmazott a legerősebben a volt miniszterelnök felelősségéről, amikor azt mondta, hogy “a korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök dolgozószobájának asztaláig is elértek.” A felszólalók többsége viszont feltűnően kerülgette a forró kását, miszerint lehet-e a vereségért teljes felelősséget vállaló Orbán Viktorral még választást nyerni. Jegyezzük azért meg, hogy a felszólalók között nem szerepelt olyan fideszes erős ember például, mint Lázár János.

3. AZ ÚJ STRUKTÚRA BELÜLRE SZÓL. A kongresszuson egy új alapszabályt, egy új szervezeti működést fogadtak el, amelynek a felszólalók elmondása alapján az a lényege, hogy a Fideszt az ellenzéki létre készítse fel. A sok év alatt kiépített választókerületi struktúrát felváltja a megyei elnöki rendszer (a megyei struktúrát pártoló Áder Jánossal annak idején ezen volt a belső vita), és a megyei elnökök szerepet kapnak az új vezetésben. A régi MSZP-s struktúrát idéző működésről egyelőre nem látni, miben segíti elő jobban a hatékony ellenzékiséget. A Fideszen belül viszont a párttagokat megnyugtathatja, hogy nagyobb beleszólása lesz a folyamatokba a megyei szervezeteknek.

4. MARAD A MEGSZOKOTT SZÓHASZNÁLAT. Kövér László “Ungarische Péterként” emlegette a miniszterelnököt (nyelvtanilag amúgy helytelenül), Orbán Viktor “nemzetközi brigádoknak” nevezte az újságírókat, Deutsch Tamás a “Fidesz selejtjének” a Tiszát. Orbán napközben azt is kiposztolta, hogy Magyarország ma “a Varga Judit”, mert bántalmazó kapcsolatban van Magyar Péterrel. Ez a fajta szóhasználat mind arra utal, hogy a fideszes fősodor pont ugyanúgy folytatja, ahogy eddig, és a nyelvpolitikai irányait esze ágában sincs felülvizsgálni.

5. MARAD AZ EDDIGI POLITIKA. És a legfontosabb következtetés, amit a kongresszusból levonhatunk: hiába volt sorcsere a frakcióban, teljes átrendeződés a struktúrában, új arcok a felszólalók között – a formai változtatások ellenére tartalmi értelemben nem látni semmilyen változás csíráját. Ugyanúgy Orbán Viktor a Fidesz vezetője, és ugyanúgy a magyar nemzeti oldalt akarja megvédeni a liberális, brüsszeli veszedelemtől, és csak magát tekinti a magyar szuverenitás zálogának. A röpiratában le is írta, hogy a Tisza-kormány “brüsszeli helytartó”, amely majd a közjót eltünteti Magyarországról. A mai történések azt jelzik, hogy a Fidesz megy tovább az eddigi útján, és tartalmilag egyelőre nem vizsgálta felül, miért szerzett a Tisza kétharmadot áprilisban.

Második öt pont

KÍSÉRTETIES PÁRHUZAM: ORBÁN RÖPIRATA NAGYON EMLÉKEZTET GYURCSÁNY 2010-ES RÖPIRATÁRA. A 2010-es választási vereség után Gyurcsány Ferenc is röpiratban adott útmutatást a táborának. Van jó pár hasonlóság.

1. GYURCSÁNY 2010-ES RÖPIRATA. Gyurcsány “Röpirat a baloldalhoz, az MSZP-hez” című írással jelentkezett 2010 májusában. Azért érdemes ezt felidézni, mert Orbán Viktor ma reggel egy “Küldetés – röpirat” című hosszú dokumentummal jelentkezett. Vagyis ugyanezt a formát választotta a két miniszterelnök a bukása után.

2. A MÚLTTAL VALÓ SZEMBENÉZÉS HIÁNYA. Gyurcsány a röpiratban a fellelhető beszámolók alapján a múlttal való szembenézés mellett a jövő feladatait taglalta. Orbán röpiratának a célja pontosan ugyanez: szerepel benne az elmúlt 16 év értékelése, illetve a következő időszak feladatait is felsorolja Orbán. Gyurcsány így intézte a múlttal való szembenézést: “az őszödi beszéd politikai lényege éppen az a felismerés, hogy a politika nem ígéret és osztozkodás. Nem népámítás”. Ezt akkor önfelmentésként értékelték a beszámolók. Orbán pedig így elemzi a múltat: “Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség”. Ami hasonló önfelmentés.

3. A MÁSIK OLDAL KIREKESZTÉSE. Gyurcsány röpiratának jellegzetessége, hogy a saját oldalát a vereség ellenére is “demokratáknak” nevezi, és a “demokraták kihívásairól” ír, miközben a fideszes oldal demokratikus elkötelezettségét hol kimondva, hol kimondatlanul kétségbe vonja. Kísérteties a hasonlóság: Orbán továbbra is “nemzeti oldalról” és “nemzeti kormányról” beszél, azt sugallva, hogy a jelenlegi kormány nem nemzeti. Kövér László nem is fogta vissza magát, Magyar Pétert a kongresszuson Ungarische Péternek nevezte.

4. A MÁSIK OLDAL DÉMONIZÁLÁSA. Gyurcsány röpiratáról a Magyar Nemzet akkoriban azt írta, hogy “nehéz kihámozni a megújulás receptjét”, mert Gyurcsány továbbra is azt üzeni, hogy “végzetes, ha a kormányrúd az úgynevezett polgári oldal kezébe kerül”. Újabb hasonlóság: Orbán Viktor a röpiratában arra lyukad ki, hogy “liberális helytartó kormány lépett hivatalba”, amelynek következménye, hogy “eltűnik a közjó” és megkezdődik “Magyarország kifosztása”.

5. A FŐ ÜZENET AZ AMBÍCIÓ. A gyurcsányi röpirat 2010-ben úgy született, hogy Gyurcsány már nem volt MSZP-elnök, ám ezzel az írással jelezte, hogy az ambíciói töretlenek. Az MSZP élére nem került vissza, de a DK megalapításával jó egy évtizedre stratégiai csapdába vezette a teljes ellenzéket. Orbán röpirata úgy született, hogy tudja: újra elnökké választják. Ám a politikai üzenete ugyanaz, mint Gyurcsányé: ő akar lenni továbbra is ennek az oldalnak a vezetője jó sokáig.

A szerző Facebook-bejegyzései 2026. június 13-án.