INTERJÚ / ESSZÉ

Az Orbán-rendszer azt sugallta, hogy a hatalom helye betöltött. Ott ül rajta a nemzet, a kereszténység, a béke, a gyermekvédelem, a szuverenitás és a józan ész egyetlen hivatalos képviselője. Aki vele szemben áll, az már nem politikai ellenfél, hanem idegenség, hazaárulás.

A kilencvenes évek felzárkózási törekvése és demokratizálása a rendszerváltás kudarcának bizonyult. A felemás kormányzati baloldal lényegében történelmi zsákutcába került, mert elvesztette a kapcsolatát a termelés radikálisan változó világával.

Aki valóban keresztény alázattal gondolkodik, annak nincs szüksége arra, hogy a miniszterelnöki hivatal világi bazilikának látsszék. Aki biztos a saját legitimitásában, annak nem kell orgonával rásegítenie. A Karmelita orgonája nem Bach miatt kellett.

A dallam elvégezte helyettük azt, amit néha a legpontosabb érvelés sem tud: láthatóvá tette, ki hová tartozik. Ebben van a zene felszabadító erejének titka. Érvelés helyett leleplez, perbeszéd helyett ítéletet mond, kényszer nélkül is képes erkölcsi teret teremteni...