A HÉT50

A halálosan beteg Neruda még teljesen eszméleténél volt, amikor a rádióból értesült Allende haláláról. „Ez a hír megsemmisítőleg hatott rá – írja Matilde Urrutia-Neruda. – Ez ölte meg, igen ez a hír ölte meg.”

A readdingi (Anglia) egyetem tudós professzorai behatóan tanulmányozzák „a bumeráng visszarepülésének törvényét”. Az ember egyik legrégibb fegyverének működési elvét nem könnyű kideríteni, de úgy látszik, érdemes. Persze nem a bumeránggyártás fellendítése a cél

Szent-Györgyi és munkatársai a hallucinogének (például az LSD vagy a fenotiazinszármazékok) hatásmechanizmusának vizsgálatánál feltételezték, hogy az abnormális pszichikai viselkedést ezek jó elektronleadó tulajdonsága okozza.

Mire való akkor az agresszió? Lorenz és iskolája erre is választ ad: az agresszivitásra minden élőlénynek feltétlenül szüksége van, hiszen azonos fajhoz tartozó élőlények egyenletes elosztását biztosítja az élettérben. Nem lesznek üres territóriumok és túlzsúfolt territóriumok.

"Azon a sírhanton, amely alatt Erdély legszebb és legjóságosobb emberpárja nyugszik, a lelkembe vésődött mélyen: Az a rendeltetésünk, hogy minden rágalom-fagytól, hazugság-jégesőtől és gyűlölet-árvíztől való félelem ellenére is vessünk… vessünk… vessünk szüntelenül."

A meggyötört és sokat szenvedett emberekkel való együttérzés Bálint Tibor írói magatartásának egyik alapvető erkölcsi vonása. Múltakra emlékező öregei végigjárták az élet tekervényes útjait, szerettek és féltek, örültek és csalódtak éppen eleget, s közvetlen közelségből néznek szembe az elmúlással...

Előérzete azt súgta, ez lesz utolsó útja, mégis hajóra szállt. E mindennel kacérkodó, csömöröktől menekülő, de mindent a csömörig túlhajszoló lordnak egyetlen kitartó szenvedélye maradt: a szabadság.

Ami könnyebb lenne, megelégedhetnénk azzal, hogy az antropológus szenvtelenségével leltárba vegyük egy közösség tudatának totemisztikus kategóriáit. Azt a gyermeteg és zavaros etikát, amely szerint a személyiség megvalósításának legkézzelfoghatóbb módja az ellenséggel való leszámolás.

Ami az expresszionizmus ideológiai irányzatosságát illeti, ma már aligha mellőzhető a legújabb kutatások egybehangzó megállapítása: az expresszionizmusnak Délkelet-Európában kimondottan forradalmi szerepe volt, és rendszerint kapcsolatban állt a munkásmozgalommal.

A gimnáziumi padból Belgrádba érkezve, az egyetemre, megismerkedtem a két háború közti főváros elesettjeinek nyomorúságos sorsával. Köztük voltak az albán hordárok, cipőtisztítók, favágók és más alkalmi munkások ezrei.