A HÉT50

Eisenstein első filmjében, A sztrájkban (1924) például úgy leplezi le, úgy jellemzi a néző számára a gyár körül ődöngő rendőrspicliket, hogy közelképeiket egyszerű áttűnéssel összekapcsolja azoknak az állatoknak (pl. egy rókának) a képével, melyeknek nevét a spiclik gúnynévként, fedőnévként viselik.

A molekuláris biológia kísérleti alanyai a vírusok és a baktériumok. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a molekuláris biológia eredményei, megállapításai ne lennének érvényesek a többsejtű organizmusokra

Az ókori görög világ, amely – a német felvilágosodás Herderje szerint – a történelemben ismert egyik legfejlettebb civilizáció, és amely gondolkodásunk mai formáját is meghatározza, nem kételkedett az istenek létezésében.

Óriási hatást gyakorolt – a húszas évektől kezdve – az egész modern drámairodalomra, ennek valamennyi irányzatára; Luigi Pirandello nélkül (1936-ban halt meg) nem lehet elképzelni sem Dürrenmattot, sem Ionescut, sem Beckettet.

A kudarc után, szeptember 5-én indul el Goethe Karlsbadból Egerbe. Hat nappal később tovább, inasa és titkára kíséretében. Egész úton írt. Ez már önmagában meghökkenthette kísérőit, hiszen világéletében tollba mondott.

Amikor Nobilét az 1928-as sikertelen északi-sarki expedíció után Olaszországban perbe fogták, a vádak között még az is ott szerepelt, hogy Amundsen dicsőségére vágyott. Amilyen rosszindulatú ez a vád, éppen olyan primitív is.

Valósággal szel­lemes, üde színfolt volt a hasonló „csatajelenetek” anatómiai egyhangúságában a Stranger in the Night című (közelképektől mentes) hol­land kisfilm, amely legalább a közelképeket kerülte...

A huszadik század epikájában 1901 és 1971 közt – akár regény-modellekben, akár műstruktúrákban, akár műalkotás-rétegvizsgálatokban gondol­kodunk – két teljességgel másnak, illetve ellentétes­nek minősíthető írói szemléletmód, alkotó módszer, mint a Prousté és a Hemingway-é, nincsen.