Ónodi Sándor: Emberfaragó szenvedély

Bartha Béla hosszú pályafutása alatt negyvennégy féle vitorlázó- és motorosgépen repült, több mint 1100 órát töltött a levegőben, rekordokat döntött meg s állított fel, teljesítményeivel kinőtt a kolozsvári keretből, bekapcsolódott az or­szágos, később a nemzetközi sportmozgalomba...

Ónodi Sándor: Tisztelet a heroldnak

Nem a buzgó riporter elírása, hanem tény, hogy a romániai magyar művelődési élet új korszakában, a felszabadulás után Banner Zoltán az irodal­mi színpad felfedezője, avagy – ha úgy tetszik – újrafelfedezője.

Domokos Eszter: A filmmúzeumban: Spartacus

Finom árnyalatokban kapjuk ebben a filmben a kor­képet: Crassus azt kérdi Antoniustól, a költő-rabszol­gától: kiért tanultál? Grac­chus a szebbik tőrt választja, mielőtt a fürdőmedencébe lépne... Csak a zenét nem adagolja Stanley Ku­brick ilyen visszafogottan

Mezei József: Cromwell

Richard Harris-szel egy jellegzetesen angol módra konok Cromwellt játszatott, Alec Guinnes-nek pedig lehetőséget adott arra, hogy szinte örökké statikus beállításban, örökké ugyanazzal a kényszerhelyzettel küszködve – kizárólag arcjátékkal – remek kabinetalakítást nyújtson I. (Stuart) Károly szerepében.

Fischer István: Vissza a moziterem sötétjébe

Nem véletlen azonban, hogy a „nappali mozi” mégsem vert komolyan gyökeret. A terem sö­tétsége hozzájárul ahhoz, hogy a film teljesen birtokba veszi, „monopolizálja” az érzékeket a kép és hang által, elszigeteli, kikapcsolja a nézőt közvetlen környezetéből.

Huszár Vilmos: Tudományos igazságok kutatói

A tiszteletre méltó és komoly témák között időnként derűs fordula­tok következtek. Az egyik dolgozat egy eddig ismeretlen matematikai logikai mű felfedezéséről számolt be, amelynek szerzője Lewis Carroll, az Alice Csodaországban című meseregény szerzője.

Andrei Brezianu: Új hang az angol prózában

Jogos érdeklődés előzi meg Read következő regényét, amely a hírek szerint ősszel jelenik meg és Amerikáról szól. A junkerek és a Dawson atya után remélhetőleg jelentős állomása lesz majd az író pályájának.

Kovács János: Dutka Ákos köszöntése

Dutka Ákos egyébként verseivel jelen volt a váradi irodalom alapítás­nál is, az 1919-1920-as Magyar Szó és Tavasz számos versét közölte, hogy velük is élessze a kialvó holnapos szellemet. Dutka Ákos váradiságának ez is bizonysága.

Fischer István: Múzsák testvérisége, avagy a Szintetikus Nagy-Semmi

Nyilvánvaló tehát, hogy a film „kollektív”, „szintetikus” „polifonikus” művészet. Csakhogy: túl nyilvánvaló ahhoz, hogy ebből valami újat és lényegeset a filmművészetről megtudjunk. A „szintézis­ből” kiinduló teóriák ezért tudták csak a Szintetikus Nagy-Semmit polimerizálni az elmélet lombikjai­ban.