Kiss József és A Hét

Kiss József és A Hét
A polgári irodalom történetében talán az első dátum 1890, a Hét megjelenése. A Hét képes szépirodalmi hetilap volt, szerkesztője Kiss József, középszerű epigon költő, de olyan szerkesztői tehetség, akit csak az egy Osvát Ernő múlt felül. (Szerb Antal)

A tudományos közírás körül

Már ebben a számunkban meghirdetjük A Hét tudományos közírási pályázatát, és fórumaink messzemenő megértésével, támogatásával megvan a remény arra is, hogy már 1972-ben útjára bocsáthassuk A Hét tudományos ismeretterjesztő mellékletét.

A Hohenzollern-dinasztia hermelinpalást nélkül

Ilyen helyzetben, az ország felelős tényezőivel teljes egyetértésben, a király úgy véli, hogy „a monarchia intézménye többé már nem felel meg államéletünk jelenlegi feltételeinek, s komoly akadályként áll Románia fejlődésének útjában”. Ily módon a román nép kivívta a szabadságot, hogy új államformát teremtsen magának, a Népköztársaságot.

László Ferenc/Domokos Géza: A zene Kriterionja

Úgy érezzük: zenei életünknek ez a gondja az új nemzetiségi kiadóban megértő gazdára talált, olyan patrónusra, aki állhatatosabb ügyszeretettel viszonyul ehhez a problémához, mint intézménytársai, s jobban ismeri szükségleteinket, igényeinket, lehetőségeinket is.

Marosi Barna: „Petőfi egy igen boldog napot élt át”

„… Ebéd után, mely alatt Petőfi igen komoly és hallgatag volt, Vajda-Hunyadtól elbúcsúztunk. Míg a várat láthattuk, Petőfi minduntalan visszatekintett. Utunkban a Hunyadiak dicső kora volt társalgásunk tárgya. Estefelé Hátszegre értünk."

Szabó Zsigmond: A memória molekuláris alapja

Az ilyen irányú kutatások között ki kell emelnünk Hyden nagy visszhangot kiváltott megállapításait az ideg- és gliasejtekben a memorizálás és más idegtevékenységek idején végbemenő fehérjeszintézis ritmusváltozásairól.

Dankanits László: Laboratóriumok, automaták, emberek

Nem véletlen, hogy némelyik elemzőautomatát gyártó külföldi cég olyan berendezést szerkesztett, amelyben az egyes készülékek tetszés szerint kombinálhatók, így fokozatosan is ki lehet építeni az automatasort: a leolvasó-jegyző készüléktől kiindulva az előkészítő műveleteket végző készülékek felé haladva.

Fischer István: Ötszáz vágómester a nézőtéren

A montázs, a képek és hangok váltakozása az emberi tudattevékenység, az érzékelés természetes folyamatának felel meg. A látómező, a figyelmi központ áttevődése a valóság egyik részletéről a másikra, történhet ugrásszerűen, de történhet folyamatosan is.