Ifj. Ágoston Hugó – Oldal 96

„Nem tudjuk megszólítani a mai embert” – Interjú Német László belgrádi érsekkel

Bécsben van egy vallásszociológus és pasztorálteológus, Paul Zulehner. Az általa szerkesztett Europäische Wertestudien nevű oldalon megtalálható felmérések szerint leginkább a modern élet, a családi élet ziláltsága, az egyházak szerepének csökkenése, újabban pedig az egyházi visszaélések játszanak fontos szerepet a visszaesésben.

Muhi Sándor: A kolozsvári Szent Mihály-templom

Az egyszerű környezetet befolyásoló leghatásosabb díszítmények a múlt század elején, Münchenben készített hatalmas színes üvegablakok, amelyek divatja a múlt századfordulón élte a reneszánszát Európában. Ezeket az immár jó százéves alkotásokat nemrég Marosvásárhelyen újították fel.

Második országos olvasótalálkozónk – a közönség hangja

Számos javaslat hangzott el. A leggyakoribb a tudományos rovat terjedelmének, (esetleg az irodalmi rovat rovására való) növelését illeti. Minthogy azonban ugyancsak a kérdőívek tanúsága szerint az irodalomrovat még mindig a népszerűbbek közé tartozik, szerkesztőségünk úgy véli, hogy a tudományos közírás iránti jogos igény fokozottabb kielégítését más úton kell keresnie.

Bányai László: Országos Magyarpárti Ellenzék – 1933

1933 novemberében lépett be az Ekés Frontba dr. Petru Groza, volt miniszter, aki kezdettől fogva támogatta a mozgalmat. Miután rövidesen az Ekés Front elnökévé választották, Groza jelentősen hozzájárult a demokratikus és antifasiszta erők összefogásához.

Huszár Sándor: Naplólapok – szilveszteri kitépésben

Földes László... hát ő aztán egészen külön lap. Ő volt a bohém. Nagy és alapos tudása lévén, megengedhette magának. A diákok pedig egyenesen rajongtak érte a fesztelenségéért, abban a minden tekintetben feszes korban.

Szávai Géza: Vajúdó idők küszöbén

Az „alsóbb rétegek” felgyűlt és sokszor furcsa módon elszabaduló energiáinak, vágyainak ábrázolásában talál rá Sipos Domokos a saját hangjára. „Beszédes” egyéni sorsokat felszínre hozva alkotta sokat idézett, a kor legjobb színvonalán álló novelláit.

Fodor Sándor: Önarcképtől önarcképig

Bene József tízévi munkával kísérletezte ki magának enkausztika-technikáját. „Visszatekintő” kiállítása, azzal, hogy a művész a legújabb munkáira helyezte a hangsúlyt, nem a múltba, hanem a jelenen keresztül a jövőbe néz.

Gálfalvi Zsolt: Újévi biztató

Több mint két évtized távolából felidéződnek emlékezetemben a húsz éve halott mester, Gaál Gábor tömör, az előző év irodalmi termését rendszeresen elemző, jelentőségét összefoglaló kritikai cikkei.

D. Varga Katalin: Rendben vannak-e arcvonásaink?

Nem szándékom kutatni azt, miként esett ki az emberiség érdeklődési köréből az emberiség arca, de nem tudtam nem gondolni erre, mikor nemrégiben megnéztem Veronica Porumbacu kiállítását a Bukaresti Írók Házában.

Muhi Sándor: Róma, Szent Péter-bazilika I.

A templom befogadóképessége nagyobb, mint a Colosseumé, 60 ezer ember fér el belső terében, hosszúsága meghaladja a 200 métert, a magassága több mint 130 méter. Olyan kiváló építészek, képzőművészek alakították, mint Bramante, Raffaello, Michelangelo és még nagyon sokan.