Cs. Gyimesi Éva: Nyelvészet, kommunikáció – avagy egy tudomány emberi arca
A nyelvészet azáltal, hogy a beszéd szabadság- és kötöttség-síkját tudatosítja, nagy felszabadító hatással lehet a társadalmi cselekvés egyik legfontosabb területén.
Lorand Gaspar: Költészet és tudomány 2.
Nem értek egyet azokkal, akik a költői nyelvnek csak az érzelmi funkcióját ismerik el, és határozottan elválasztják a prózának, különösen pedig a tudományos prózának fenntartott intellektuális funkciótól.
D. Varga Katalin: Dési Huber Istvánról, idézetekkel
Dési Hubert József Attilával értem; Derkovitsot Dési Huberrel; aztán vissza Derkovitshoz, hogy értsem az egészet: „akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ”.
A tévé hétfői adása
Szép érzések csillantak meg a hivatás- és nyelvtanulás kapcsán (és kedves volt az a baki, amikor a csíkszeredai ipari tanulókislány kezében éppen szétesett a véső, amikor szakszerűen rávert a kalapáccsal). Bukarest – Bálványosváralja – Csíkszereda – Temesvár – más tájak.
Bodó Barna: Értékek születése
Előítélet, hogy a világ két egymástól különálló részre bontható: anyagra és szellemre, tárgyra (objektum) és alanyra (szubjektum), jelenségre és lényegre... A jel, mivel egymagában nemcsak kommunikációs eszköz, de részt vesz az információ kialakításában is, egyesíti önmagában az anyagit és a szellemit
Muhi Sándor: Alfred Schupler – Nea Ilie
Korunkban nemcsak a képzőművészet, hanem a fotóművészet is keresi a saját hangját, kifejezési lehetőségeit, ennek egyik lehetséges útja egymás értékeinek újrafelfedezése, elfogadása.
Balogh Edgár: Nagy István a Világosságnál
1944 sorsdöntő esztendejének búcsúnapján a munkásegységfront hívására gyalog ment ki a Szamos fölött húzódó erdőkbe huszonötezer kolozsvári lakos, és ki-ki vállán egy-két hatalmas hasábbal tért haza. A a város a fagytól megmenekült.
Horváth Emil: Munkásművelődés a század eleji Marosvásárhelyen
Az Ellenőr című polgári lap 1912. július 11-i száma írja A Munkás Otthon szabadiskolája címmel, hogy „Nagy László joghallgató tart előadást a modern szocializmusról és annak irodalmáról”.
Szemlér Ferenc: Egy barátság képei
Mintha ki nem mondott vagy ki sem mondható bántások dörömböltek volna szavai mögött. Már-már ijedezve hallgattam. Nem tudtam, hogy akkor beszél hozzám utoljára.
Lorand Gaspar: Költészet és tudomány 1.
Tudomány és költészet: az igazat megvallva, túlságosan terjedelmes téma. Így megelégszem néhány olyan gondolatkör felvázolásával, amelyek úgy tisztázódtak számomra, hogy megpróbáltam az emberi szellem e két távoli szféráját összekapcsolni.