VÉLEM ÉN

A magyar miniszterelnök az olcsó orosz gáz ígérete mellett azzal az állítással nyerte meg az idei választást, hogy „a baloldal háborút akar, Gyurcsányék háborúba vinnék a fiainkat”, ezzel szemben ő, azaz Orbán Viktor semmi mást nem szeretne, csak békét.

2023 június 16-ig, az első Koszovó-Románia mérkőzés időpontjáig lehet tanakodni a megoldáson. Nem várható gyors döntés, annál is inkább, mert az egyezség szerint jövő év májusában kormányfőcsere lesz. Nicolae Ciucă szívesen testálja majdani utódjára a döntés jogát.

Mert így továbbra is titokban lehet tartani, mennyiért vettük az orosz gázt? Vagy mert így lehetővé tesszük, hogy az oroszok magyar pénzből finanszírozzák az agressziót?Kinek jó, ha mi drágábban vesszük a gázt, mint Európa többi része? A választ nyilván sejtjük...

Sikerült elérni, hogy az erdélyi magyarság kettős állampolgárságú része április 3-án az Orbán-kormányra szavazott. Azon lepődtem volna meg, ha az országgyűlési választás után a magyar kormány nem kezdett volna profiltisztításba Erdélyben is.

Ez a hol miniszterként, hol református püspökként szemforgató alak most azzal a vigasszal hozakodott elő, hogy nem kizárólag az anyagi jóléten múlik az ember boldogsága, s igaz, hogy újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet nekünk is, a világnak is.

Az Orbán-kabinet szakpolitikai dilettantizmusának és szociális érzéketlenségének következtében a lakosság elégedetlensége adott, csak épp nincs olyan formáció parlamenten kívül sem, belül sem, mely azt becsatornázhatná.

Ekkor ötlött fel, hogy a rendszerváltás óta gyűjtött házi archívumban érdemes volna utánanézni, vajon Kossuth Lajos milyen szerepet játszott a nyilvánosság fórumain. A keresőbe beírtam a vezetéknevét, és érdekes számok jöttek ki.

Magyarország a süllyesztő felé tart. Az utolsó utáni pillanatban vagyunk ahhoz, hogy 2030-40-re egy élhető és nem egy lepusztult Magyarországot teremtsünk. Ehhez ki kell egyezni az EU-val, átvenni értékeit, meg kell teremteni a demokrácia alapjait.

Abban látok hasonlóságot a kádári aranykorral, hogy beleragadva az egyféle igazság vallásától a kormányzati propaganda szajkózásáig terjedő gondolkodás kényszerpályájába, az álláspontot meghatározza az egyén elkötelezettsége.

Ezekhez jött most életünk végére a Covid és Ukrajna. Külön-külön és együtt. Nem gondoltuk volna, hogy ez jut nekünk öregségünkre. De megvagyunk, két gyermekünk, négy unokánk és családjaik őrizete alatt!