Székely Ervin: Búcsú Dánielisz Endrétől

Kihúzott a polcról egy-egy kötetet... Épp úgy sorakoznak a könyvek, mint évek óta az utcai szobában. Kicsit időzött, aztán megkönnyebbülten sóhajtott, és kilépett az ajtón. Megnyugodott. Élete munkája biztonságban van.

Vásárhelyi Mária: Megkezdődött a kozvélemény megdolgozása

Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint a Néppártból való kirúgásuk idején. Jobbról előznek és inkább maguktól lemondanak az elnökségről, ami ugyancsak példátlan az EU történetében. Ezt itthon újra el tudják adni úgy, hogy milyen tökös gyerekek...

Fábián András: Az út széle

Ötvennyolc sofőrt autóbuszra raktak és Táborfalvára szállították, mondhatnánk internálták őket. Itt hat napon keresztül emberhez méltatlan feladatokat kellett végezniük “olyan körülmények között, amelyek kimeríthetik a kínzás fogalmát”.

Hargitai Miklós: Baráti tűz

A tökéletes az lett volna, ha az USA egy transznemű, maoista, Soros György vérfertőző nászából származó, legalább ötven százalékban negrid, ismert magyar ellenzékieket zsebből fizető genderszakos fegyverkereskedőt küldött volna Magyarországra nagykövetnek.

Gellért András: AUI

A hazai fejlesztésű AUI (Mesterséges Unintelligencia) tökéletesen vizsgázott, hiszen Sósáné és Sasvári, meg persze a többiek, a beavatkozás után már lebutított gondolkodásmóddal, kitörölt memóriával megtalálták végre a helyüket.

Gábor György: A hosszú időtartam csapdája

A köztörvényes bűnöknél sokkal súlyosabb, kártékonyabb és időtállóbb az a tényleges nemzetellenes rombolás (az elkövetők szókincsével bátran nevezzük ezt hazaárulásnak), amelyet a kollektív mentalitásban, a lelkek pusztításában hajtott végre az Orbán-kormány.

Bruck András: Van-e még számunkra kijárat?

Mégis, talán a hazudozásaik a legnyomasztóbbak. Akinek folyton hazudnak, akit megfosztanak az igazságtól, az nem csak a hazugok, hanem a saját szemében is elértéktelenedik. Ez elől sokan és mind többen a közönyben keresnek menedéket...