VÉLEM ÉN

Megírnám kacérkodását a whigekkel és a torykkal, s milyen remek párhuzamot vonhatnék a két politikai párt és a két szerető, Stella és Vanessa között, akik mindketten szeretik Swiftet, ő pedig egymás elől rejtegeti őket, végül mindkettőt a halálba kergeti.

Jogállamiság-e az, ha nem számíthat kormányzati támogatásra az a város, amelyik ellenzéki polgármestert választ? Varga Judit, mielőtt az Európai Unió Tanácsának jogállamisági vitáján elnökölne, beszélje ezt meg Lázár János minisztertársával.

"Ők a többiekért küzdöttek, mert mi vagyunk a Charlie Hebdo, mi vagyunk az országból kivonulni kényszerült CEU, mi vagyunk a kutatóhálózatától megfosztott MTA, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Index, és a Free SZFE is mi vagyunk! ”

A Fidesz hárommillió ember (!!!) háromezer-milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását bűnszövetkezetbe szerveződve, a legalja hazugsággal, csalással, zsarolással lenyúlta, súlyosan megkárosítva a leendő nyugdíjasokat, majd az elrabolt pénzrengeteget azonnal saját céljaira hasznosította és maradéktalanul felélte...

Az ellenzéki pártok állítják, nem vették észre a több milliárd forintnyi USA dollárt a kampányukban, sőt van olyan pártvezető, aki szerint lehet, hogy az "Amerikában élő magyar mikroadományozók" pénzével egyszerűen elsétált valaki...

Alighanem fölösleges túlaggódni, hogy az MCC megvásárolta a Librit. A szándékot értjük, de Orbán János Dénesből vagy Demeter Szilárdból akkor sem lesz Esterházy Péter, ha minden könyvesboltból bilincsben viszik el, aki nem őket választja.

Transznisztriáról szólt, és a 'transz' előtag a címben már törlendővé tette. Pedig esküszöm, van ilyen hely a világon, ahogy létezik Transzilvánia is. És egyiknek sincs több köze a szexualitáshoz, mint más területeknek a bolygón.

Járta (végigette) az országot, közben pedig beszélgetett. Például interjút adott a helyi újságoknak. Nála gyakrabban senkit sem szólaltattak meg az őszinteségre vadászó újságírók, és ez piszkálta a vetélytársak csőrét.

Az ellenzék a NER paravánja mögüli teljes kivonulással tudna csak a világ és az ország nyilvánosságának ingerköszöbét megütő erkölcsi és politikai változást előidézni – egyebekben csak folytatni fogja a fenti folyamatban az eddig játszott legitimációs szerepét.

Tartós, jól működő demokrácia csakis azokban az országokban volt képes meggyökeresedni, ahol az emberek küzdöttek és szenvedtek érte, ahol megtanulták élvezni és értékelni a szabadságot. A szabadságot, amely állandóan támadások alatt áll...