VÉLEM ÉN

Akár tetszik, akár nem, ma Közép-Európa (ideértve kelet-Németországot) lakosságának bő harmada a szélsőjobbra szavaz, amely Putyinnal a háttérben, és most a Trump-Musk tandem csatlakozásával, szisztematikusan halad tovább a hatalomkoncentrációban...

Magyarországon alkotmányos alapelv (az úgynevezett kancellári demokrácia lényege), hogy a kormány egészéért a miniszterelnök felel. Ha egy korrupt miniszter továbbra is tagja maradhat a kormányának, akkor a felelősség teljes mértékben a miniszterelnököt terheli.

Trump elnököt beiktatják. Öt perc alatt békét teremt Ukrajnában, utána megveszi Grönlandot golfpályának, annektálja Panamát, és megdönti Bud Spencer sör-virsli rekordját. Kicsit bele is fárad, már ő sem fiatal. "No, hagyjunk valamit holnapra is."

Győzni fog, mert a románok tekintélyes része pokolban érzi magát, és inkább a múltat választja, mintsem az emberi jogokra, a mások és másság tiszteletére, a szabad mozgásra és békés együttműködésre alapuló közös Európát.

A legkevesebb, amit mondhatunk, hogy nem volt rendesen végiggondolva ez a menedékjog. Sem az, mivel jár, ha Magyarország ilyen mélyen elmerül a lengyel belpolitikában, miközben annyira finnyás saját szuverenitására.

Washingtonban úgy döntöttek, hogy most elég lesz Rogán Antal is. Orbánt és családját valamiért nem akarták célba venni, pedig nincs élő ember, aki feltételezné, hogy a kabinetminiszter felső jóváhagyás, olykor egyenes utasítás nélkül műveli, amit művel.

Fölásták a kertet széltében-hosszában, jó mélyen, és nem is egyszer, de a megígért kincsnek csak nem akaródzott előbukkannia. Végül csak beleuntak, s ha már úgyis fel volt ásva a kert, bevetették. Olyan termést is hozott, mint még soha.

Az újfasiszta jelzőt soha nem is tagadta, olaszországi testvérpártjával, az Olasz Szociális Mozgalommal és annak vezetőjével, Giorgio Almirantéval együtt büszkeséggel emelték magasra az újfasizmus zászlaját.

Kifogyott volna belőlünk a humorérzék? Túlságosan ránk telepedett az akasztófahumor morbiditása? Annyira más lett a világ, hogy nincs szükségünk igazi felszabadult nevetésre? Annyira. Olyan korszakban téblábolunk, amelyben minden fejtetőre állt...

Hazatérve, a világháború kezdetén Eileen lett a fő kenyérkereső: a brit Információs Minisztériumban kapott állást. A gyárszerű propagandahivatal jellegzetes motívumává vált a készülő 1984 sötét disztópiájának. Vélhetőleg szintén tőle ered a regény címe.