VÉLEM ÉN

Az ünnepség fénypontjaként maga Orbán Viktor mutatta meg a tömegnek tisztára nyalt hátsó felét, melyből közfelkiáltásra tűzijátékot eresztett, „Kleine Fische, gute Fische” címmel, darabját ezer milliárdért. A műsor végeztével kiátkozta az Európai Uniót...

Tudjuk, hogy megint átvernek bennünket. Pontosan tudjuk, hogy épp az ellenkezője igaz annak, amit a kép sugall, tudjuk ki ültette az elnöki székben azt, aki éppen ott ül, és – ebből fakadóan is – mik a valóságos erőviszonyok.

Csang ma nem a diktatúra jelképe, hanem az el nem szakadásé, az egyszer majd megvalósuló Nagy-Kína álmáé, ami Pekinget nyugtatja, elringatja, Tajvannak pedig időt nyer. Aztán majd lesz valahogy...

Folyik a találgatás: előre megbeszélt szereposztás részeként mond kicsit mást, teszi máshová a hangsúlyt (főleg a külpolitikában) Novák Katalin, mint korábbi pártelnöke, vagy maga látja kicsit másképp a dolgokat. Metaforikusan szólva, szorítja-e még a fülét...

Nagyjából a kísérletbe beszervezett emberek kétharmada hajlandó erre a galádságra. Félredobva lelkiismeretet, emberi érzést, de még a későbbi büntetéstől való félelmet is. Kétharmad. Ha férfiakkal próbálkoztak, ha nőkkel: kétharmad. Nyilván véletlen...

Ezek a bűnök nem Magyarországot, hanem a magyar kormánypártokat, a kormányt és a kreatúráik által irányított közintézményeket terhelik. Magyarország elítélése lényegében az említettek felmentését is jelenti, hiszen megosztja a felelősséget...

- Nézd, még hiányos is. Aszongya, Toldi. Ilyen nincs. Toldki! Az van. Hiányos könyveket adunk el teljes áron?! Kuss! És mi az, hogy Petőfi Sándor? Az egy utca, te hülye. Az nem is könyv! Ezt meg ki se lehet olvasni… - Sékszpír, tisztelettel.

Az EU beruházásokkal fejleszti a tagállamokat, és ezek együttes összege Magyarországon az elmúlt két évtizedben majdnem 83 milliárd eurót tett ki, vagyis a magyar állami beruházások 80 százalékával volt egyenlő.

Már-már polgárháború réme fenyegeti Lengyelországot, s bekövetkezik az, amit már korábban sejtettünk: az utcán kezdett politizálni a PiS, melynek álszentsége elképesztő méreteket ölt: a demokrácia iránt aggódik, miközben azt saját maga építette le.

Komolyra fordítva, immáron többedik, még komolynál is komolyabb elemzői vélekedés szól arról, hogy a kiváló magyar miniszterelnök azért rúg bele rendre a szomszédságban az orosz monstrummal élethalálharcát vívó Ukrajnába, mivel „trendszetter” akar lenni.