VÉLEM ÉN

A forgatókönyv szerint pacalt kellett volna mondania. A dolog lényege: annyira elfoglalt, hogy beviszik az unokákat a munkahelyére, hogy le tudják enni. A népnek látnia kell, hogy a vezető egyfolytában dolgozik. Azt ugyanis láthatják, hogy sokat eszik.

Krőzust csinált a családjából, közpénzből fenntart egy hazafiatlan oligarchakört, méregdrága, értelmetlen állami presztízs-bevásárlásokat rendelt meg. Ha valaki, hát ő tartozik nekünk egy tisztességes, európai, törvény- és jogtisztelő demokráciával.

Tizenhárom emberből öt jött ki, az is súlyosan sérülten,nézd meg a nagyanyádat... De hát ilyent csak a nácik csináltak! Ők százhúsz családtagunkat ölték meg. Hogy lehet így az ember kommunista? Vagy fasiszta? Sehogy. Látszólag. De te nem lehetsz rabbi.

Mifelénk csak télen észleltem ilyet, amikor a felhők súlyos kárpitja szinte mennyezetként ereszkedik le a tetőkig, a tenyérnyi hótakaró süppedő szőnyegnek tetszik, s az épületek külső falai belső falakként vesznek…

Sikorski lengyel külügyminiszter (aki szerint Orbán Viktor a Lenin-rendre hajt) és Kristersson svéd miniszterelnök lényegében ugyanazt mondta, csak más szavakkal, hogy tudniillik Orbán az oroszok érdekeinek megfelelően lépett föl Grúziában.

Különben is, az utóbbi két negyedév magyarországi gazdasági recessziója miatt a német gazdaság tüdőgyulladása a ludas, amihez hozzájárult az Unió „elhibázott gazdaságpolitikája”, a háborús szankciók és mindenki más.

Azt mondta a magyar miniszterelnök Szlovákiában, hogy mivel mi, magyarok csak a huszárrohamokban bízunk, ezért a migránsokat, akiket „ránk akarnak sózni”, busszal indítjuk el Brüsszelbe. Elgondolkodtam egy kicsit a ló és a lovas szereposztásán.

Az erről szóló propagandavideón jól látszik, hogy jó pár papírpoharat készítettek a vendégeknek, ez túlzott optimizmusnak bizonyult, mert végül csak néhány korty jutott a magyar és a csádi korrupt hatalom képviselőinek.

Harminc évvel ezelőtt, 1994. decemberében tartották az EBEÉ/EBESZ budapesti csúcstalálkozóját, amelyen részt vett Clinton amerikai elnök, Jelcin orosz elnök, Kohl német kancellár, Major brit miniszterelnök, összesen ötvennégy ország állam és kormányfője.

Vagy másfél évtizede, immár apám nélkül úgy tértem „haza” a halottak napjára, hogy a temető helyén össze-visszahányt fejfákat és kidöntött sírköveket találtam. A presbitérium eladta a temetőt, megszabadult az őseimtől és az egész rokonságtól.