VÉLEM ÉN

Vállalva annak ódiumát, hogy engem is ama fecsegő madár humán változataként aposztrofál a már említett szellemóriás, úgy vélem, hogy Crin Antonescu nevesítése az államfői tisztségre: igazi és ritka telitalálat volt a koalíciós pártok részéről.

Ám, gondoltuk, annál csak jobb lehet, mint amikor ugyanez az iroda (neve maradjon homályban) néhány éve Krakkóba hirdetett szilveszteri kirándulást, és az év utolsó napján, még a muri előtt fakultatív látogatást  szervezett Auschwitzba. És volt résztvevő!

Miközben álszent módon zéró toleranciát hirdetek az antiszemitizmus ellen, nem élesztem újjá az egykori, magát antiszemitának nevező kormányzó kultuszát, nem csalogatom elő a palackból a szélsőjobbos nézeteiről elhíresült író-politikus szellemét.

Kovács Jánosnak szilveszterkor levitte a fél fejét egy petárda. Csakis maga tehetett a történtekről, mivel az égő petárdát foga közé szorítva igyekezett elszórakoztatni a barátaiból és néhány odacsapódott idegenből álló alkalmi társaságát.

Orbán külpolitikai törekvései nem alakultak úgy, ahogy remélte. Vlagyimir Putyin érezhetően nem értékeli kellőképpen a magyar kormányfő Kreml-barát politikáját. Az Európai Parlament jobbra tolódott, de az erőviszonyokon ez nem változtatott...

A NER szerint ezért kell Magyart, és csak őt kicsinálni, mert ha ez sikerül, a mögötte álló tömeg a központi agy irányítása híján késedelem nélkül feloszlik, és másnap egykori hősére már nem is fog emlékezni. Ez O.V. szilárd meggyőződése, és tévedése oka.

Magyar számára majdhogynem mindegy, hogy mit lép a Fidesz. A játszma lényege nem az lesz, hogy mit lép Orbán. Hanem hogy lépjen, mozgásban maradjon. Kettejük viszonya mint a bögöly és a bivalyé. Ha a bivaly reagál a bögöly döngicsélésére...

A fiataljaink nem harcoltak egyetemeik szabadságáért, az Erasmus programjukért, az öregek veszni hagyták az Akadémiájukat, és a két generáció között sem harcolt senki semmiért. Inkább elmentek, meghaltak, beletörődtek.

A Fidesz számításai szerint nagy szükség lesz az ellenfelek rombolására, a választások szempontjából veszélyessé vált a helyzet. Ezért aztán minden húron kell játszani; megpróbálkoztak most a humorral is. De tehetségtelenek, így ez is kabaréba fulladt…

Még nem láttam ilyet, hogy a saját fajtájával így bánjon valaki. Felmerül bennem a kérdés: az európai nagy emberjogi szervezetek ilyenkor hol vannak? Miért nem tiltakoznak egy embertelen rezsim ellen, ahol az emberi méltóságot és jogokat sárba tiporják?