VÉLEM ÉN

A hatalom narratívájának erőszakos érvényesítésére friss példák is akadnak. Orbán Viktor az 1848-as forradalom évfordulóján a forradalmárok békevágyáról beszélt, mintha a szabadságharc hősei a megalkuvást választották volna.

Az új életrajz már kész is, csak új versek kellenek. Mert amiket ő írt, azok sajnálatosan félreérthetőek. Jognak asztala meg ilyen hülyeségek! Hát hogy lopna akkor a dinasztia tovább? Sehonnai bitang ember, ki most, ha kell, TÁRGYALNI nem mer?

A tudatlan, felkészületlen ember hajlamos elfogadni a leegyszerűsítő, megtévesztő, hamis magyarázatokat a számára bonyolult társadalmi összefüggésekről. Călin Georgescu kizárása után tehát a mérsékelt politikai elit nem dőlhet hátra.

Bukta esetén pedig a legfőbb ellenzéki erő, a Tisza Párt komoly elszámoltatást ígért, melyhez jelentős segítséget adhat a veszélyhelyzet adta lehetőség, a különleges jogrend: a mindekori hatalom felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását...

Szánalmas bizonyítványt érdemel ő is, meg azok is, akik hangosan megéljenezték, hogy Ukrajna nem lehet az EU tagja, mert úgymond Ukrajna EU tagsága sokba kerülne nekünk. Mi lett volna, ha a mi felvételünk előtt ezt mondták volna az akkori EU-tagok?

Gyuri bátyánk a néhány perces ünnepi beszéd helyett háromnegyed órás történelemórát tartott! Negyedóra múlva a jelenlevők kezdtek elszállingózni, félóra elteltével már több mint a fele, a végére a koszorúzók párosai közül is többen leléptek.

Nagyjából másfél éves a hír, amely szerint Romániában a három legnagyobb tanügyi szakszervezet általános sztrájkot hirdetett, mivel a béremelésekről nem tudtak megegyezni a kormánnyal. Ez eddig nem volt különösebben meglepő...

"Csak szabadság kell nekem..." – Így már jobb. De még jobb lenne, ha a zavaros "szabadság" helyett szépen "rendet" írna. Mondjuk, úgy, hogy "Rend és szaporodás! Nem is kell semmi más". - Tudod mit, labanc? Kurvanyádnak verselgessél!

Mindkét párt az európai Patrióták pokoli kénköve. Amúgy lehetnének akár bájos tündék vagy halhatatlan hegylakók is: nem turkálunk könyékig más ország belügyeiben, különösen akkor nem, ha idehaza szakadatlan sikoltozunk emiatt.

Amennyiben az Orbán-kormány tényleg magyar külpolitikát folytatna, sürgősen szövetségesek után nézne. Moszkva és a mai Washington helyett meg kéne próbálni Varsóban, Berlinben, Párizsban és – irgalom ura, ne hagyj el! – Brüsszelben. Ott van Kijev is...