Hargitai Miklós: Utoljára mondta

A kiöregedett csatár olyannyira nem lát a pályán, hogy azt is legfeljebb csak sejti, melyik az ellenfél kapuja, és melyik a sajátunk. Repülőrajt? Fantasztikus év? Trump-hátszél? Már a NER-tábor is csak nevet rajta – kínjában persze -, pedig egy év sem telt el a beígérésük óta.

Székely Ervin: Digitális kalasnyikov

Senki nem merte megkérdezni a vezért, hogy I. András király sírja mellől miért tartotta olyan fontosnak kinyilvánítani egyetértését George Simionnal. A legszomorúbb az, hogy akinek ezt elsősorban meg kellett volna tennie, még mentegette is a gazdáját...

Ágoston Hugó: A felfújható nő

A mimetizmusnak jó néhány kedves megnyilvánulását derűsen szemlélem: amikor fiam könyvből jógázik, amikor íróbarátom posztmodemeket csihol ki magából, amikor jómagam Earl Gray teát iszom (whiskyt, megmagyarázhatatlan okokból, ritkábban)...

Szele Tamás: Digitális kormánypolitika

A Pesti Srácoknál azt értették ukrán propaganda alatt, hogy a munkatársuk a ChatGPT-vel akarta megíratni a cikkét az ukrán termékenységi rátáról, és a mesterséges intelligencia elsőre egy 2019-es előrejelzés adatait mutatta be neki a 2023-as információk helyett.

Konok Péter: A császár, az apát és a macska

Mester, én mindenható vagyok? - kérdezte a császár a zenkolostor apátját (akit ő nevezett ki). - Hát persze - válaszolt az apát, miközben a babra és a jakvajra gondolt, amit a császártól kapott (meg persze arra, hogy a császár nevezte ki őt a kolostor apátjának).

Szűcs R. Gábor: Egy levélváltás anatómiája

A kézbesítési napon nem tudtam átvenni a 30.000 forintos élelmiszerutalványt, mert a szakorvosi rendelőben várakoztam csípőprotézis műtét időpontra, és mire hazaértem, a postás már elment. Tisztelettel kérem, hogy mivel nyugdíjam havi 57.000 forint...

Németh Péter: Cenzúra

Szerdán, a tábor nyitásakor: az atlantistaként megismert Németh Zsolt arról beszélt a pódiumon, kihangsúlyozva Oroszország agresszor mivoltát, a magyar kormányt ukrán-barátként jellemezve, hogy Donald Trump, a háborút illetően kudarcot vallott.

Lendvai Ildikó: A bajusz államosítása

A bajuszt egész egyszerűen államosították. Elvesztette magánbajusz jellegét. Közbajusz lett, jobban mondva pártbajusz. Nem a konkrét szőrszálak – a házelnök rozmárbajsza ott maradt valamelyik borbélyüzlet padlóján. De az a bajusz ikonikus volt.