Majtényi Erik: Helységnevek

Guernica. Mondják, hogy amikor a háború alatt német tisztek látogatták meg a műtermét, s a kép előtt állva megkérdezték, hogy ezt ő csinálta-e, a mester megrázta a fejét: „Nem, uraim, ezt önök csinálták.”

Rónay Tamás: Bővítés mint szitokszó

Edi Rama albán kormányfő találóan jegyezte meg: a bővítéssel kapcsolatban úgy érzi magát, mintha Samuel Beckett Godot-ra várva című drámájába csöppent volna. Várnak, várnak, de nem történik semmi.

Dobrev Klára: Mindenki be fog állni a sorba

„Miután nem volt külön deal a Jobbikkal, ezért természetesen ennek nincsenek külön részletei, én ugyanazt teszem a második fordulóban, mint amit eddig tettem. Járom az országot, nem kérek senkit a visszalépésre, nem kérek senkitől plusz támogatást.”

Juszt László: Az eltűnt Fourcardinal nyomában

Kilenc másik cég hasonló nyereségeket könyvelhetett el, amelyekből már ki is vitték a pénzt. Most nyilván következik azoknak is a felszámolása, esetleg a régi fideszes gyakorlatot követve az eltüntetésük. Mi meg futhatunk a pénzünk után.

Földes Péter: In memoriam Népszabadság

És miben fogadunk? – kérdezte Orbán. – A Népszabadságban. Ha nyerünk, akkor még egy hetet mehet tovább a lap, ha nem, akkor szombaton reggel bezárjuk. Magyarország-Svájc: 2-3.

Árpási Bence: Viktória

Igen kínos, hogy míg az összefogás pártjainak néhány tagja szivárványszínű zászlóval a kezében demonstrálja a sokszínűséget, aközben szövetségesük  a Parlamentben buzizik és vicceskedik a nemi erőszakon.

Lakatos Péter: Mondjátok meg Iohannisnak!

Ha ez nem sikerülne, mondjátok meg Iohannisnak, ő kell lenyelje a békát, és jelöljön másik, liberálisnak tűnő miniszterelnök jelöltet. Így újjáalakulhat a kormánykoalíció, legalábbis egy időre, ha már elutasítja az előrehozott választásokat.

Ágoston Hugó: Öt éve nincs Népszabadság

Sok fiatal erdélyi újságíró gyakornokoskodott a Népszabadságnál – eszükbe jut vajon néha, milyen sokat tanultak ott? Hogy a lap vezetői milyen nagy szeretettel foglalkoztak velük, némelyikük a lap munkatársa lett?

Hargitai Miklós: Nyögés a vége

Melyik kontinensen, melyik évtizedben tetszenek élni? És mennyit érnek pontosan ezek a szoft ajánlások azokhoz a meglehetősen erős bizottsági jogosítványokhoz képest, amelyekkel a média tárgykörében eddig kizárólag a tőkeérdekek megvédése céljából éltek?