Ágoston Hugó: Krasznahorkai mondatai Marosvásárhelyen
A szereplők gyakran egy metafizikai utazó sóvárgását hordozzák, egy abszolútumot vagy tökéletességet (például egy örökké zárt könyvtárat vagy az isteni harmóniát) kutatnak, ám a folyamat során a nyelv és a bizonyosság határai összeomlanak.”









