LÁTVÁNY – Oldal 8

D. Varga Katalin: Igazi szobor, igazi térben

Grozdea könyve felöleli a környezetalakító művészetek minden ágát: a dekoratív térszobrokat a faliszőnyegeket, a freskókat, a mozaikokat is, s logikus magyarázatát nyújtja annak, hogyan adta át a sok száz éves múltú freskó a helyét mindinkább a mozaiknak.

Muhi Sándor: Madarassy György Keresztútja

Ezek a pasztellképek nem másolatok, mint az egyházmegye legtöbb keresztútja, hanem önálló művek. A festő szürrealisztikus hangulatú kompozíciói mintegy predesztinálták ennek a feladatnak az elvégzésére.

Muhi Sándor: Kiszner Édua – egy vizuális művész kalandjai

Érdeklődése előterében mindig a hajlékony, szép, harmonikus felépítésű, a tudást, a csodákat önmagában hordozó ember, a természet elidegeníthetetlen része áll: kiválva, belebonyolódva, beleolvadva, olykor kibékíthetetlen ellentmondást sugallva természetes vagy mesterséges környezetével.

Ágopcsa Marianna: Káosz és rend – Tamás Klára a bukaresti Galateeában

Már Leonardo is ajánlotta az ábrázolási aktus visszafordulását a „tapogatózó, kusza, kezdeti formákhoz, amelyeknek serkentő ingerhatásuk van“. Tamás Klára megkísérli ugyan az ugrást a káoszból a rendbe, anélkül azonban, hogy a káoszt feladná...

Muhi Sándor: A Hildegárda (Szent János-templom) belseje

Radikális átalakítások dr. Tyukodi Mihály plébános idején (1976-1979) történtek. Ekkor számolták fel liturgiai meggondolásokból az oldalsó mellékoltárokat, majdnem az átalakítások áldozatává vált a szószék gyönyörű korlátja, a mellékoltárok eltüntetése megbontotta a belső tér összhangját.

Muhi Sándor: Szent János-templom, Hildegárda

A bejárat feletti kis toronyfülkében őrizték befalazva a ferencesek könyvtárát a kommunizmus éveiben. A ferencesek rendjét 1951-ben számolták fel, a rend tagjait az állami hatóságok kényszerlakhelyekre szállították. A ferences könyvtárat 1990-ben szabadították ki.

Murádin Jenő: Múzeum a palotában

A kolozsvári Ellenzék, Bartha Miklós egykori lapja 1900. évi január 2-i számából: „… az összegyűjtött műkincsekre hosszú évtizeden át rá hullt a feledés pora, nemcsak nem látta azt senki, de a közönség szerzette egyes tárlatok bejárója fölé felírták, idegeneknek tilos a bemenet”.

Berend T. Iván: A százezredik múzeum

A Santa Monica hegység egyik magasabb, tíz hektáros dombját vásárolták meg 1983-ban. Itt építette fel Richard Meier építész az új múzeum komplexet. Semmi sem volt drága. A Paul Getty Trust a világ leggazdagabb művészeti intézménye. Végrendeletében Getty 1.2 milliárd dollárt hagyott a múzeumra.

Murádin Jenő: Szolnay Bukarestben

Levelében azt olvassuk, meglepi, hogy mennyien ismerik itt. Persze malícia van abban, hogy többen ráismernek, mint otthon, a New York teraszán, de az irigységtől mentes elismerés, amivel itt találkozott, hiúságát is legyezgette.

Domokos Eszter: Így látják magukat

A Fáklya több mint harminc számában közölte a bemutatott önarcképekkel és reprodukciókkal illusztrálva Köteles Pálnak interjú-sorozatát, amely felöleli a város valamennyi számottevő képzőművészét, s azokat is, akik váradiaknak vallják magukat.