LÁTVÁNY

Helyzetéből adódóan mintegy összekapcsolja a templomot és a püspöki palotát, amelyek felszentelése Hám János püspöksége idején történt. A kiindulópont az volt, hogy a szobor rímeljen a templom újklasszicista formavilágával...

Azt javasolom, nézzük huzamosabb ideig hunyorított szemmel ezeket a festményeket, mert akkor értjük meg igazán, hogy miről szól a kubizmus első, kezdeti szakaszának Véső Ágoston által átfogalmazott, átértelmezett, nagybányaivá honosított változata.

A gazdagon illusztrált kötet a későbbiekben hét nyelven látott napvilágot, nagy példányszámban, és széles körben rövid idő alatt világszerte elterjedt. A 312 oldalas, még számos kiadást megélt album legutóbb a Corvina Kiadónál jelent meg 2022-ben.

Pontosan tudja, hogy az alkotás nem arről szól, hogy a kiválasztott témát az általa ismert vagy kedvelt módon jeleníti meg, hanem a közölnivalóhoz választ olyan kifejezésmódot, amely érvényre jutásához az leginkább megfelel.

... és a válasz nyomon követhető, tetten érhető a kis, kuporgó, földre szállt angyal tekintetében, védekezőnek tűnő, de nyitni kész mozdulatában, az aprócska, vékony szálon függő inga kilengésének lehetőségében, amelyet többek között vetett árnyéka is kiemel.

Látszólag hagyományos „színvilág“ egyéni módon találkozik nála bizonyos spontánnak tetsző formaalakítással. Balázs Imre, a töprengő, gondolkodó ember vizsgálódik, elemez, mérlegel. Mint alkotó megsejt, ráérez, megragad. Társadalmi lényként racionális rendszerező....

Első egyéni jelentkezésnek kissé megkésett ez a kiállítás. Balázs Imre másokat biztatott, másokat segített, egyike Marosvásárhely rutinos kiállításszervezőinek. A sajátjától félt. Mert itt olyan a festő, mint a dobogóra lépő hegedűművész. Ha nem tud vele mindent elmondani, az teljes csőd.

Klimt tudott rajzolni, festeni, a szakmája kiváló és felkészült képviselője volt, hét éven át tanult Bécsben az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolában, édesapja cseh származású iparművész, aranyműves volt, öccse szobrász és ötvös.