A HÉT50

Addig még hátra van néhány felejthetetlen fejtegetés: „A csoda mindig pillanat műve, nem felidézhető, hanem rendszerint váratlan pillanatban történik, és olyanokkal, akik legkevésbé számítanak rá.” Kész csoda, hogy rájött!

Minden irányban falba ütközik ma a Duna-medence írója, hogyha csupán nemzeti önkörösségben próbálja meglelni szerepének, hivatásérzetének értelmét. A romániai irodalom, az itteni művészetek s azoknak eredményei épp ezért oly vonzóan izgalmasak a jugoszláviai író számára...

Korondon a kerámiagyárban annak idején szinte megvertek. A gyár akkori művezetője azt bizonygatta, hogy a dolgozók szájából vesszük ki a kenyeret azt követelvén, hogy művészit, hitelesen népit gyártsanak – mivel azt senki sem akarja vásárolni.

Jó félszázad múltán íme Ady vonzás és taszítás erőterében fölizzó szenvedélyei még mindig nem hunytak ki a rokon érzékenységű alkatokban, ott, ahol az élet még mindig, változott vetületben és mégis adysan „hazafiatlan“ bírálatot és elvágyódást követel a haza fiaitól.

Az első humanista opus, az első modern könyv már tükrözi az egész későbbi magyar irodalom legfőbb jellegzetességét: a gyakorlati harc szükségletei hozták létre, ahol nem a forma, hanem a mondanivaló világos, érthető megfogalmazása volt a döntő.

Pesti vendégeket vittem ifj. Sütő Bélához. Fia, Gábor, 16-17 éves kamasz, olyan hangsúllyal és hanghordozással mesélte a szöveget, mint Neamţon az idegeneket kalauzoló szerzetes, aki ki- és bejelentette, hogy az oltár Madonna-képét Pál apostol festette, 1900 évvel ezelőtt.

Az történt, hogy az idén új díjat létesítettek „kortárs kérdések”-nek szentelt művek megjutalmazására, s ezt a díjat egy katalógusnak ítélték oda (The Last Whole Earth Catalog; Access to Tools), amely nem egyéb, mint a földműveléshez és általában a földművelési életmódhoz szükséges munkaeszközök, tárgyak lajstroma, árjegyzékkel, egyben pedig a szállítócég címét is feltünteti.

„Mi hát az egység? Tizenöt, húsz vagy akár ötven ember összefogása, vagy a nép együttérzése vezetőivel? Igenis meg kellett állapítanom, hogy az egységet végzetesen megbontották azok, akik a jelszót varázsköpenyegnek tekintették, és anyagi érdekeik lelkiismeretlen kihajszolására használták fel.

Vitéz János ugyan a régi magyar művelődés legnagyobb szabású úttörői sorában foglal helyet, alakja azonban, közép-európai jelentőségű figuraként, egyben túl is nő a magyar kereteken.