A HÉT50

A cselekmény annyi, hogy Seppi megejti Beppit, mire a gazda megöli Seppi kutyáját, vagyis megfosztja egyetlen vagyonától. Seppi erre odébbáll, nyilván a teherbe esett lánytól is menekül. Az öregek azon törik a fejüket, hogyan szabadulhatnának meg a szégyentől...

S mikor a kislány másnap hazajön, ott látja szemüveges és enyhén pókhasú édesapját (aki mellesleg sosem lehetett valami diadalmas férfi) az asztal tetején, úgy, ahogy a jóisten vagy negyvennyolc éve, nem túlságos jókedvében megteremtette, amint végső büntetésképpen Az asszony ingatag című Rigolettó-áriát énekli.

A technika dömpingje kapcsán merül fel a kérdés: vajon a technika eluralkodása nem vezet-e a sportolók egyfajta elidegenedéséhez? A sportpszichológusok egyelőre úgy látják, hogy a sport és a technika szimbiózisa mindkettőnek hasznára válik.

Igazi felvilágosító műfajnak a röpiraton kívül Batsányi rövid, mozgósító erejű verseit, Csokonai erősen valósághű, finom iróniájú „leíró” darabjait (Konstantinápoly, Estve), valamint Bessenyei szatirikus államregényét (Tariménes utazása) tekinthetjük.

Egy másik személyleírás szerint, amelyet a Főhadiszállás Boldogkő Váralján adott ki 1849. január 28-án, Petőfi Sándor „36 éves, született Erdélyben, házas, reformált vallású, beszél németül, magyarul, románul, azelőtt költő volt...”

Fontos volna a kályhacsempék rajzának és természetesen a torockói vasművesség termékei, valamint a több száz fejfa rajzának rövid szöveggel kísért megjelentetése nagy példányszámú zsebkönyv formájában.

Barabás kolléga talán nem tudja, hogy voltak idők, amikor az efféle inszinuálásoknak terük volt. Persze amazok jobban is csinálták. Nem lehetett őket ilyen könnyen tetten érni. Az efféle ma már elsősorban elszigetelt és főleg szomorú jelenség.

Bálint Tibor regényének színpadi változata valóban kísérlet volt, és az, hogy ez a kísérlet ilyen remekül bevált, igazolja, hogy a nagy vállalkozások korára, a nagy vállalkozások lendületére a színházban, a színpadon is egyre inkább szükség van.

Török utam előtt egy törökül jól tudó barátom, dr. Szabó-Pap Lóránt felhívta a figyelmemet otthon Ibrahim Müteferrikára. Ez az Ibrahim székely legény volt, aki miután 1691-ben fogságba esett, áttért a mohamedán hitre. A porta őt jelölte ki Rákóczi mellé...