A HÉT50

„Aura, a mi Auránk“ — így mondta a hangversenyről távozó közönség. Valóban, ahol csak énekel, Aura Urziceanu meghódítja hallgatóságát. Egy vendéglőbe szólt első külföldi szerződése, de rövidesen a New York-i Carnegie Hall és a világ legrangosabb jazz-fesztiváljának közönsége tapsolta, ünnepelte.

Az érkezésünk előtti napon az Újvidéken megjelenő Magyar Szóban, ebben a vonzóan szerkesztett, művelődési és irodalmi anyagban gazdag, sokszínű napilapban Fehér Ferenc, a legjelentősebb jugoszláviai magyar írók egyike köszöntötte a romániai íróvendégeket.

Ekkor fogamzott meg Kiss Ernő agyában az az irodalmi és művelődési életben szokatlan gondolat, az a büntetőjogilag is veszélyes, felelősségteljes, cselekedet, amit habozás nélkül, teljes felelősséggel, tiszta lelkiismerettel és erkölcsi érzettel vállalt, és ugyancsak minden kétség nélkül végre is hajtott: váltót hamisított Petőfi összes versei kiadása érdekében.

"Megátalkodottan ragaszkodom avult, háztáji képzeteimhez, szánalmasan vergődöm a sivár elmélet ellentmondásai között ahelyett, hogy megbékélten átengedném magam a felszabadító Hipotézisnek..."

Egész munkássága, öröksége, innovációt tradícióval egybeötvöző újítása, tartalmi és formai fegyverzete azt a célt szolgálja, hogy az emberek igenis szálljanak szembe a gonosszal s teremtsenek egy jobb világot – a jóknak.

Kétségtelen, hogy ennek a sokoldalúságnak egyik oka a nemzetiségi lét feltételeiben és szükségleteiben rejlik; de legalább ilyen fontos a szellemi készenlét, a felelősségtudat és művelődési élet egyre táguló keretei tartalmas kitöltésének igénye is.

... mert – ah, Velence! – tudniillik négy vagy ötesztendős koromban, 1913 ezüst-nyarán szüleimmel én is előfordultam két vagy három napig Velencében, aztán – ah, Velence! – tizennyolc éves koromig nem is tudom, hányezerszer hallottam azt, hogy: ah, Velence!...

Utána egy gyors lefutással és némi hősiesen vállalt hazugság árán Scarlett elszipkázza a nővére vőlegényét, amit aztán – ha már kacsa, legyen kövér – abszolúte megbocsátunk neki, mert a birtokért áldozta fel magát.

Hitler nem bízott a tudományban, a német tudósok legjava pedig nem bízott Hitlerben. Mindaz tehát, amit Szilárdék tettek, lényegében hiábavaló volt. A hidegháború éveiben Amerikában a hadsereg valósággal „gyarmatosította” az atomipart.