A HÉT50

A gótikus templomáról híres Szászsebesen vagyunk, Gyulafehérvártól kissé délre. Azt is feljegyezték, hogy Petőfi, az evangélikus lelkész, Tiltsch József házának vendége volt, aki akkor éppen Bécsben tartózkodott.

„A harmincas évek elején József Attila műfordítói figyelme csaknem kizárólag a szomszédos népek kortárs költészete felé fordult. A Duna menti népek egymásrautaltságának gondolatából kiindulva következetesen igyekezett szolgálni a kölcsönös megismerés ügyét.”

A német és a francia nép megbékítéséért küzdő Heine szelleméhez és emlékéhez méltó az a mód, ahogy e kiadói vállalkozásban a német kutatók, a Heine-levéltárban felhalmozott kéziratos anyagra támaszkodva, együttműködnek a francia kutatókkal

a Román Kommunista Párt kezdeményezésére és segítségével létrejött Magyar Népi Szövetség tulajdonképpen megtestesedése, megvalósulása volt mindannak, amit 1937-ben a haladó magyar ifjúság óhajtott és vállalt.

Torino az egykori szárd királyság fővárosa volt, innen indult ki a nagy Risorgimento első hulláma, s bár most ipari főváros, a régi paloták valami sértett büszkeséget sugároznak. Politikailag más ma Torino jelentősége: a munkásmozgalom egyik bástyája.

Ez a cél vezérelte munkatársunkat, amikor a budapesti Élet és Tudománynak cikket írt országunk legreprezentatívabb létesítményéről, a vaskapui vízerőműről. Ez vezetett bennünket akkor is, amikor szerkesztőségünk nemrég Jugoszláviában járt tagja felajánlotta a munkaközösség segítségét az ottani román irodalom magyarra fordításában.

A Davis Kupa elindult hódító útjára, s az egykori néhány tucat keménygalléros úriember és fűzőbe szorított hölgy helyett ma már sok ezren szurkolnak a lelátókon, s milliók ülnek a TV képernyője elé egy-egy DK-mérkőzést végignézni.

Szomorú dolog volna, ha a tegnapi Forrás-szerzők (nagyrészt már szerkesztőkként, „pozícióban”) nem ismernék fel a staféta szépségét, s inkább a középmezőnyhöz felzárkózva, békésen kocognának a pályán.

Az irodalom nagyon közel áll a szívemhez, mondhatnám, mindennapi kenyerem. Én magam is kísérleteztem vele diákkoromban: egy-két próbálkozásom napvilágot is látott. A jó nyelvművelőnek egy kicsit írónak is kell lenni, fontos a vonzó, a világos kifejezésmód.

Zaharia Stancunak az első, más nyelvre lefordított szövegét, egy versét, az Erdélyi Helikon tette közzé 1934-ben. A vers magyar köntösének megalkotója, magyar líraiságának teremtője pedig nem volt más, mint József Attila! Gyönyörű véletlen.