Miklós Jenő: A biológiai fejlődés molekuláris alapjai I.

Az élőlények örökletes sajátosságai a sejtmag genetikai állományában, a kromoszómák dezoxiribonukleinsavában (DNS) vannak elraktározva, rejtjelezett (kódolt) formában E rejtjel „megfejtése”, azaz lefordítása a fehérjékben történik.

Eugen Jebeleanu: Egy gondolat… (PETŐFI)

Brutus és Cassius utódjául született, * annak tudta magát. * Hatalmasan, * Büszke volt, * érezte, mint reszkettek éjjeledő hajában * Marat és Robespierre * drága vérének kincstárából * halhatatlan csöppek * örökre elcsurgott rubinijai...

Borghida István: Számunk képzőművésze: Leon Alex

Ám Leon Alex nemcsak az emberiség létkérdésein vívódó harcos volt, hanem álmodó is... Különös világot, elképzelt, megálmodott tájakat varázsolt elő néhány rajzán, komor, fenyegetően hajladozó fákkal...

Szász János: Amerikai napló – Irodalom és vidéke

A krimi-túltengés felbőszítette a szociológusokat, akik közvetlen összefüggést véltek fölfedezni a műsorok és a növekvő arányú kiskorúbűnözés között. Végül a szenátus különbizottságot alakított a kérdés kivizsgálására

Ágoston Hugó: Summa technologiae

Ágoston Hugó: Summa technologiae
A hasonlóságoknál lényegesebbek azonban az eltérések. A harmadik eltérés a leglényegesebb: a bioevolúció kétségkívül erkölcsön kívüli folyamat, ami a technológiáról nem mondható el. Az összehasonlításból kiderülnek a természetnek nevezett, állítólag eszményi Konstruktőr gyengeségei.

Dános Miklós: Cikket diktált

Amikor azon az őszi napon elutazott Kolozsvárra kivizsgáltatni magát, a homályos folyosón még tréfásan visszaszólt: – Bucókám, amíg hiányzom, megengedem, hogy bitorold a korelnöki címet… – Köszönöm – válaszoltam. – Remélem rövid lesz ez a bitorlás.

Bodor Pál: Múlt időbe minden igét

A régi, elkötelezett nemzedékhez tartozott, amelynek az irodalom a politik a folytatása más eszközökkel; az a fajta, aki a háborúkat megnyeri, csak a csatákat veszti el sorozatosan, s nem akarja elhinni, hogy csatákban is szerezhet az ember halálos sebet; valamiféle történelmi „adventizmusban”, örök várakozásban élt...

Domokos Géza: Úszás közben

Pár tempó után visszafordultál. Láttam, hogy lihegve, ólmos mozdulattal mászol fel a vaslépcsőn. A bagó, szerkesztő úr, a sok bagó, intettem feléd, és úszósapkás fejemet a vízbe fúrtam. Honnan tudhattam volna, mondd, honnan tudhattam volna, hogy te már egy másik part felé tartasz.

Méliusz József: Földes

Egyedül a halál fogott ki rugalmas és fürge kategóriáin, esze élességén, telibe találó kritikusi dialektikáján, friss és áradó és szigorú stílusán, szelleme és kedélye lobogásán, ami maga volt az élet: az irodalom élete. Egyébként a nagy önpusztítók közé tartozott.

Huszár Sándor: Jöttek a fiúk

És itt ülnek a fiúk, és némák. És azt mondják a fiúk: tudatni kell az olvasóval, hogy itt ülünk, folytatni fogjuk, meg minden. Ezt tudatni kell az olvasóval. Hát ennyit – mert többet most nem tudok –, ennyit a fiúk nevében.