A HÉT50

Bogáton még a Maros áradása is fogva tartotta, s három napig csak Kutyfalváig „tekintgethetének, míg itt mulatának“. S tovább indulva „minthogy utunk a Maros szélén víz alatt álló réten méne, bivalyokat fogatánk szekereinkbe. Menésünk valóságos amadiszi menet vala.“

Rosa Luxemburg abban reménykedett, hogy az önmagának mint osztálynak megszüntetését realizáló osztály saját öntudatot és százszázalékos tiszta forradalmat teremt. Vele (továbbá Trockijjal, Korsch-sal és másokkal) szemben Leninnek és Bernsteinnak volt igaza...

Nem szükséges különös érveléssel bizonyítani Apáczai természettudományos érdeklődésének, természettudományos ismeretterjesztő munkásságának polgári ihletettségét sem. Csere János mindenekelőtt a tudományosság értékét és jelentőségét értette meg.

Ha jól odafigyelünk, ez a könyv csupán témája szerint szakirodalom. Megírási módját tekintve – dokumentumriport. Az emberi gyarlóságról. Az árubőségről és az éhezésről, az ausztráliai üregi nyulak s az új-zélandi őzek irtásáról, a kukoricával fűtött mozdonyokról, a terjeszkedő sivatagokról.

A kép egy óra alatt megvolt, és a modell nyugodtan járkálhatott, beszélgethetett közben. „Kezdetben, ha megláttam egy arcot, az mind a fejemben járt, töménytelen képet tudtam volna festeni“ – mondja a halk, törékeny félszegen visszahúzódó festőnő.

A kötet elején mintegy hatvan oldalnyi igen alapos és a legújabb Ady-kutatás eredményeire támaszkodó életrajziés kritikai tanulmány olvasható Santarcangeli tollából. Ebből az olvasó teljes és megbízható képet kap a költő életéről és munkásságáról.

Éppen a mai feladatok fényében tartom különösen fontosnak és időszerűnek azt, hogy a marxizmus alapítóinak ne csak írott művét, hanem életének példáját is a lehető legjobban, legalaposabban és, amennyiben ez egyáltalán lehetséges, részleteiben és egészében is hűségesen ismerjük.

A szétforgácsolódó, terjengős előadás még érdektelenebbé teszi az ismertetést. Azt hiszem, ha kevesebb volna a „már említettük…“ oldalakat pazarló ráérősége, akkor az „itt nem térhetünk ki részletesen... “ probléma- és kérdéselodázásainak száma is jóval kisebb lehetne.

A modem ember a Lényt magától idegennek tekintette és „dicitur“ módon, a kinyilatkoztatásból próbálja megismerni. A görög filozófia célja ezzel szemben összhangba hozni egymással a létezést és a gondolkodást. A valóságot általánosaiban ragadta meg.

A szerző nem használja következetesen az egyes kifejezéseket. Például: a csírasejteket hol nemisejtek, hol ivarsejtek néven említi. A nem szakember olvasót ez könnyen tévútra vezetheti. A közismert és általánosan békapetének nevezett sejtet béka-csírasejtnek, béka-tojásnak stb. nevezi. A sejtek osztódását, szaporodását oszlásnak nevezi, pedig csak a hulla indul oszlásnak!