NAGY PÁL: Pajzs és fegyver helyett – írás

Zrínyi Miklós, Apáczai Csere János, Tótfalusi Kis Miklós kortársa volt. Bethlen Miklós műve szellemi örökségünk legnagyobb értékei között támad új és új életre korok és nemzedékek emlékezetében.

Szabó Zoltán: Lélektan és stilisztika

A hatásra általában oly sokat adó stilisztika művelői sokszor csak a szép formai feltételeit ragadják meg, és megfeledkeznek arról, hogy mindezek csak egy bizonyos lelki folyamatban válnak a tudatot és az érzelmeket megmozgató hatássá.

Benkő Samu: Mikó Imre 60 éves

A szellemi munkát közszolgálatként fogta fel, s az alkotásban talált megnyugvást azokban az években is, amikor gond volt a mindennapi kenyér. Szociológiai és jogtudományi művek után esszésorozatban idézte Európa és Erdély demokratikus eszmei hagyományait

Aradi József: Törődhet-e a tudós a lelkével?

A ma tudósát végleg elvágták az egyéni bűntudat lehetőségétől. Felelőssége erősen korlátozott. Annyira távol került az érdembeli döntésektől, annyira nem látja át, hogy miben vesz részt, hogy ki is bújhat a bűntudat alól. Bűntudata, ha van, kollektív bűntudat.

Szász János Peter Rühmkorf német költőről

Kérdés: a szűknek érzett vers keretéből kivágyakozó költő, akitől a hatalom megvonja a világot jelentő deszkát, hol talál szélesebb terekre: lapok, folyóiratok hasábjain ismét? Vagy újfent meghasonlik?

Farkas Árpád: Moldovának szép tájain

. Én nem tudom, hogy errefelé ki hallott Faragó Lauráról; a nagyvilágban bizonyára sokan. Ő volt ugyanis, aki az elmúlt esztendőben a Skóciában megrendezett nemzetközi folklórfesztiválon első díjat nyert – csángó népdalokkal.

Majtényi Erik: Százezer és egymilliárd (Zárójelben)

Van-e szomorúbb annál a letörölhetetlenül fekete porrétegnél, amely egy könyv fedőlapját borítja, a csikorgó malterszemcséknél, amelyek beeszik magukat a lapszélek közé, a lomhán terjedő nyirkosságnál, amely alattomban fölfejti a könyvkötő gondos munkáját?