Vita Zsigmond: Az első erdélyi nevelői kör emlékezete

Ebből a Pestalozzi-ünnepélyből indult ki a Kolozsvári Nevelői Kör megalakításának a gondolata. Brassai Sámuelnél összegyűltek a pedagógusok és a nevelés barátai, és megbeszélték, hogy mi legyen az első hazai nevelői egyesületnek a célja.

Mikó Imre: Goethe és Eckermann

Xenofóbia és sovinizmus – e dicstelen tulajdonságok valóban a műveltség legalacsonyabb fokain a leghevesebbek. Illúzió volna azonban azt hinni, hogy a kultúra terjedésével fokozatosan megszűnnek. A felvilágosítók tévedése ez, akik a társadalmi bajokat is a műveltség beadagolásával akarták orvosolni.

Szász János: Ezt olvastam (17)

Hadd idézzem mégis Illyés Gyulát, aki az Új írás egy ankétjára válaszolva (1971. 3. sz.) azt mondja Déryről, hogy „a legigényesebben írja a magyart”, s hozzáteszi: „szinte Kazinczy derék tartásával”.

Pápai Judit: Mire jó a lélektan?

Beszélgetés Zörgő Benjámin professzorral
Távolról sem csak szexuális és önértékelési komplexusokról beszélhetünk, hanem sokkal több fajtáról. Ennek ellenére a komplexusok megközelítőleg sem merítik ki a személyiség fogalmának valódi tartalmát.

Földes László: A rég várt korszerűség

Harag György felfedezte Nagy István egyértelműen kritikai realista művében az abszurdum csíráit, kiérezte a harmincas évek bizonyos élethelyzeteiből egy későbbi korszak életérzésének előjátékát.

Horváth Andor: A kétségbeesett költő

Egy modern művészsors és a tudatosság megtestesítőjeként az európai szellemiség egyik ma is létező irányát szabta meg. Valéry és Thomas Mann, Rilke és Proust művész-felfogása és művészet-eszménye nem létezhetnék az ő példája nélkül.

Dános Miklós: Egy csöndes vasárnap Milánóban

Pillanatok alatt mintegy kétezer ember rohant be a pályára verekedés, rendőrség, könnyfakasztó bomba –, majd elhangzott a végzetes jelszó: Sangue! Sanguel – cseng még most is a fülembe az üvöltés.

Páll Árpád: Illúzió és valóság csomópontjai

Az Ünnepek házának szerteágazó párbeszédei mögött az illúziók, vágyak és a valóság tényei mérkőznek, minden replika az elemek összhangjának, kisebb-nagyobb összeütközéseinek, ellentmondásainak egy-egy vonatkozását villantja fel.

Fischer István: A modern művészet logikus konklúziója

Fischer István: A modern művészet logikus konklúziója
A sajátosan filmszerűnek mondott idő- és térérzékelés elemeit a legprecízebben éppenséggel azoknak a modern íróknak a műveiben találhatjuk meg, amelyeket a filmtől a legtávoliabbaknak tartottak, mint például Csehov és Proust, Joyce és Kafka, Virginia Woolf és Dos Passos.

Ifj. Szabó T. Attila: In usumAcademiae et Respublicae

Ifj. Szabó T. Attila: In usumAcademiae et Respublicae
A növényi életnek ezekből a központjaiból, a létrehozott biocentrumokból, melyek vad fajokat és ősi vagy elavult kultúrfajtákat egyaránt őriznének, magcsere útján a Föld bármely pontján hozzájuthat a szükséges növényhez a kutatás vagy az oktatás.