Demény Péter: A fejünk nem káptalan
Én egykor azt képzeltem, magamba iszom az egész világirodalmat, és ez az épülésemre szolgál. Ma már, amikor egyik hónapról a másikra élek, átverésnek érzem azok részéről, akik ebben neveltek. Ugyan mire mentem vele? Még akkor is, ha nem tudnék élni nélküle.





