Alapvető különbségeket lát Stefano Bottoni a mostani politikai helyzet és az 1989-90-es rendszerváltás között. Karsai László attól félt, hogy választás sem lesz. Ungváry Krisztián szerint az, ami történt, a magyarok sokak által lebecsült erős immunrendszeréről is szól.
Fotó: Ilyés Zalán | Forrás: Népszava
A Tisza Párt elsöprő győzelme gyökeres politikai fordulatot hozott. Létezik-e olyan időszaka a magyar történelemnek, amire hasonlít a mai helyzet? Történészeket kérdeztünk.
1918 vagy 1945 teljesen más volt, legkézenfekvőbb párhuzamként nyilván az 1989-90-es rendszerváltás adódik – kezdte Stefano Bottoni. Érdekességként elmesélte, hogy egy rendezvényen nemrég egy húszéves egyetemista a „rendszerváltás” szót használta a nyilvánosan feltett kérdésében. Kiderült, hogy a mostani parlamenti választásra gondolt. Az idősebbek „fejében” egyértelmű, hogy rendszerváltás az, ami 1989-90-ben lezajlott. A fiatalok számára azonban az a rendszerváltás a történelem része, amit egyrészt nem éltek át, másrészt nem is tanultak róla. Nem létező hagyomány, nincs kultusza és tisztelete – magyarázta a történész.
Ráadásul – folytatta Stefano Bottoni – 1989-90 sok mindenben különbözik 2026-tól. Például abban, hogy a Kádár-rendszer „simán hagyta magát leváltani”, még elő is készítette a békés átalakulást, a hatalom átadását. Az Orbán-kormányról minden elmondható, csak az nem, hogy előkészített volna bármi ilyesmit. Inkább attól lehetett félni, hogy a választás után a Fidesz, ha veszít, nem adja át a hatalmat.
A másik alapvető különbség a nemzetközi kontextus – mondta Stefano Bottoni. 1989-90-ben a világ nagyhatalmai, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió, illetve annak vezetői, Bush és Gorbacsov egyetértettek abban, hogy Magyarországon és a térségben békés, demokratikus átalakulás legyen. 2026-ban viszont az Egyesült Államok és Oroszország, Trump és Putyin abban volt érdekelt – mindketten ennek megfelelően nyilatkoztak –, hogy Orbán Viktor autokrataként kormányon maradjon.
Stefano Bottoni: A NER halott, Orbán Viktor iránt elkezdhetnek érdeklődni a nyomozó hatóságok – A történész azt is kétségesnek tartja, hogy a távozó miniszterelnök…
Harmadik óriási különbségként Stefano Bottoni a nép bevonását említette. Az 1989-90-es „tárgyalásos forradalomban” a regnáló hatalom és a hatalomra törő ellenzék a Nemzeti Kerekasztal keretein belül megállapodtak az új közjogi berendezkedésről. Ez olyan, mintha az idén tavasszal rendezett választás előtt a Fidesz és a Tisza megegyezett volna abban, hogy újra kell írni az alaptörvényt. Erről szó se lehetett. A Fidesz győzelme után erősödtek volna a diktatórikus vonások, míg a Tisza a korábbi hatalmi struktúra lebontását ígérte.
A mai magyarországi helyzet inkább az első olasz köztársaság összeomlására emlékeztet, ami a korrupció elleni Tiszta Kezek ügyészi csoport fellépése nyomán következett be 1992-93-ban – vélekedett Stefano Bottoni.
1989-90-ben semmiféle eljárás nem folyt a Kádár-rendszer prominens személyiségei ellen, senkinek nem kellett börtöntől tartania. Most viszont kell. Ugyanaz az ügyészség, amely sok éven át nem csinált semmit, a választás után hirtelen megtáltosodott. „Kifejezetten csodálkozni fogunk, ha Lázár János, Szijjártó Péter vagy Orbán Viktor ellen nem indul eljárás. És nem fogunk annyira csodálkozni, ha volt miniszterek börtönbe kerülnek. Ez eddig Magyarországon tabu volt” – fogalmazott Stefano Bottoni.
Lehet mindenféle párhuzamokat keresni más korszakokkal, de a mai helyzetnek van egy egészen sajátos specifikuma: olyan még nem fordult elő a magyar történelemben, hogy az új kormány egy autokráciává vált demokráciát próbál visszavarázsolni demokráciává – összegzett Stefano Bottoni, aki 2026-ot „egyedi pillanatnak” minősítette.
Karsai László is arra a megállapításra jutott, hogy „teljesen unikális”, ami 2026 tavaszán történt, ő sem ismer ehhez foghatót a magyar történelemben. Kívülről és belülről egyaránt erősnek látszó autoriter rendszer működött, amely – úgy tűnt – nagyon hatékonyan alkalmazza a manipuláció különféle eszközeit, képes emberek millióit „meghülyíteni”. Az időtényező is lényeges: tizenhat éven keresztül egyre erőteljesebben folyt az agymosás és a megfélemlítés. A történész nem hitt abban, hogy a mindent elárasztó propagandagépezettel szemben választáson győzni lehet.
Sőt. Karsai László a maga részéről még április 11-én is megesküdött volna rá, hogy nem tartják meg a másnapi parlamenti választást: annak ellenére, hogy két hónappal korábban ennek pont az ellenkezőjére fogadott egy barátjával. A legvadabb gondolatok jártak a fejében. Attól félt, hogy valamilyen ürüggyel – álmerénylet, dróntámadás, robbantás – az Orbán-kormány az utolsó utáni pillanatban elhalasztja a választást.
Végül nem folyt vér, nem tartóztattak le senkit. Az, hogy az uralmon lévő párt, amely az általa eltorzított választási szabályok szerint hatalmas vereséget szenvedett, békésen és szervezetten átadja a hatalmat – szinte már úgy, mintha egy normális országban élnénk –, Karsai László számára különösképpen nagy meglepetést okozott.
Karsai László: Putnoki emlékbeszéd – A putnoki zsidóknak nagyon rossz sors jutott osztályrészül. Rosszabb, mint a Horthy Miklós kormányzó országában élő…
Ungváry Krisztián szerint a 2026-os választásokat nyugodtan nevezhetjük sorsfordító történelmi eseménynek. Sőt, akár csendes forradalomnak is. Hiszen a forradalom kritériumai közül minden teljesült: egyrészt részt vett benne valamilyen módon a teljes társadalom, szociális helyzettől, lakhelytől függetlenül.
Ne tévesszen meg bennünket, hogy ez szavazatok szintjén „csak” 3 millió 339 ezer 527 szavazatot jelentett. Valójában ennél sokkal többről van itt szó, hiszen a Fidesz szavazatai igen jelentős részét csalással szerezte meg – konstatálta Ungváry Krisztián. Ne felejtsük el – tette hozzá –, hogy ennek az eredménynek elvileg nem lett volna szabad megszületnie. A hatalom szinte korlátlan eszközökkel rendelkezett, valamint három szuperhatalom támogatásával (Oroszország, Kína, USA) is számolhatott.
Soha nem volt még olyan Magyarországon, hogy az ország sikerre tudott volna vinni egy politikai agendát a nagyhatalmak ellenkezése ellenére: egészen idáig. Mindez valójában a magyar lakosság erős immunrendszeréről is szól, amit eddig – jegyezte meg Ungváry Krisztián – sokan hajlamosak voltak lebecsülni.
Végül pedig amiatt is egy forradalomról van szó, mert az ország egyértelműen rendszerváltásra, a politikai berendezkedés váltására szavazott. Sokkal több ez, mint egy kormányváltás – jelentette ki Ungváry Krisztián. Ezért azt gondolja, hogy az olyan kifejezések, mint a „méltóság forradalma” vagy a „csendes forradalom”, mindenképp közelebb visznek bennünket az esemény megértéséhez.
Megjelent a Népszava-online Belföld rovatában 2026. június 6-án.
