Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Kellemetlen életmű ez, mert állandóan az olvasó eszébe juttatja, hogy tévedni lehet, sőt a tévedést bevallani sem tilos. Testületeket pedig arra figyelmeztet, hogy a szellem értékei nem intézményesíthetők, sőt az intézményesült eszmék nevében senki sem hivatott végleges értékítéletek megfogalmazására.

Nemzeti állam képletében egyenlőséget hirdet, a forradalmi haladás győzelméért néptestvériségben fogalmaz, nemzetközi szolidaritást vall, ellentéteket hidal át. Nevéhez fűződik két forradalom – a román és a magyar – közös nevezőre hozása Kelet-Európa emancipációja jegyében.

Kényelmesen utazunk most a pompás úton, mint már hozzászoktattak, mert előbbi utunk alkalmával irtózás lepett volt meg, midőn a felettünk függő szirtek összezúzással látszottak fenyegetni, főként, ha a karzat lyukain a szinte alattunk hullámzó [Dunába] esének pillantásaink.

Lehet, rosszul látom, de nekem úgy tűnik, nálunk a dilettánsok szorgalmaznak olyan fajta közéletiséget, mely nemhogy íróhoz, de egyszerűen igazmondó emberhez sem méltó, a féltehetségek pedig riadóznak és riasztanának mindenféle társadalmi tehertétel-vállalástól...

Mintha az Ezeregyéjszaka kiapadhatatlan mesevilága párosult volna Borges mértani pontosságú leleményével, úgy merül el az olvasó a főszereplő önvallomásában, hogy a valóságosnak tetsző tények után alászálljon az időben...

Az esztétika és irodalomkritika területén olyan, tájékozódásában, tartalmában, időszerűségében és megírásmódjában egyaránt példás teljesítményre hivatkozhatunk, mint Rácz Győző Értelem és szépség című kötete, amely véleményem szerint méltán megérdemelte volna az írószövetség díját.

Az akhaimenida királyok tiszteletben tartották a meghódított népek kultúráját, művészetét és vallásos hitét, és hathatósan támogatták a tudományos ismeretek terjesztését, az irodalom és a művészet alkotásainak népszerűsítését. A „királyok királyának” udvarában kerestek menedéket a kor legjelesebb elméi...

Nemzetiségek irodalma: Szilágyi Domokos (Sajtóértekezlet); Bajor Andor (Tücsök és bogár), Franz Heinz (Ärger wie die Hund) és Immanuel Weissglass (Dar Nobiskrug); elsőkötetesek: Saszet Géza (Bizonyság) és Váradi B. László (Kölyökharcsa).