Lövy Károly: Kicsoda Ön, Jacques Monod?

Kutatásaim kimutatták, hogy a legegyszerűbb sejt is rendelkezik ilyen bonyolult interkonnektáló hálózattal. Utóbbi huszonöt évem munkássága során éppen ezt az interkonnektáló hálózatot tanulmányoztam, azokat a jelzéseket, amiket különböző sejtrészlegek leadnak és ismét mások felfognak.

Puzsér Róbert: A nemzetállami ébredés folytatódik

Ebbe a sziklaszilárd narratívába rondított bele Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője, aki a bahmuti orosz győzelem után Konsztantyin Dolgovnak, a Novorosszijai Népi Front társelnökének adott nagyinterjút...

Dankanits Ádám: Kettős gyász

Hogy mi minden kell a jó tudományhoz, és hogy mi mindenre jó a tudomány, azt valószínűleg kevesen tudták Moisil akadémikusnál jobban. Nála, aki szinte sohasem beszélt arról, amit tett vagy tenni fog, s gondosan kerülte a szakmai tolvajnyelvet...

D. Á.: A bölcselet humanizmusa

Kétségtelen, hogy Gaál Gábor számára Kant és Hegel bölcselete, de Dilthey, Simmel és Husserl filozófiai nézetei is, olyan elméleti megalapozást nyújtottak, amely azután lehetővé tette a marxizmus mélyebb elsajátítását, nyitott és alkotó szellemének befogadását.

Vásárhelyi Géza: A parabola utolsó mondata

Nem más ez a regény, mint a múlandóság humanizálása; a lehetőségek felkutatása az emberi integritás fenntartásához, a mindennapos halál folytonosságában. ha a biztos állandót, az invariánst keresem ebben a műben mint viszonyítási alapképletet, akkor ez számomra így fogalmazódik meg: a humanizmus igézete.

Sütő-Nagy László: Az Arcok és harcok rejtélye

A művet például bizonyosan nem Kolozsvárt szerkesztették, egyetlen akkori kolozsvári író nincs szerzői között. Szerkesztője is minden bizonnyal a Huszadik Század szerkesztőségéből való. Személyéről vagy személyeikről Gaál bevezetője nem világosít fel.