Ifj. Ágoston Hugó – Oldal 68

Hamar Márton: Nobel-díj, 1973 – Viselkedés, társas élet

Kiderült, hogy az ösztönök kibontakozásában rendkívül nagy szerepe van a csoportnak és a társas életnek. Ezek az eredmények nagyban módosították azt a régebbi felfogást, amelyek szerint a kulcsingerek elsősorban a fizikai környezet hatására jelentkeznek.

A rendeleti kormányzás ópiuma

Ha Orbán többlethatalmat akar kormánya számára, akkor a parlamenti képviselők legyenek szívesek azt megszavazni, ellenkező esetben lemondhatnak a politikai pályájuk folytatásától.

Győzikével nem fotózkodunk – Interjú Verebes István színésszel, rendezővel, íróval, színházigazgatóval , műsorvezetővel

Olvasom az újságokat, nézem a híreket, hallgatom a nyilatkozatokat, és közben a legkevésbé sem érzem, hogy meg kellene szólalnom. Pedig igencsak karcosan látom a dolgokat. Ha mégis írok, akkor, mint a Kádár-rendszerben, a sorok közé rejtem a véleményemet...

Pótolhatatlan rendezetlenség

A közoktatás leépítésével olyan nemzedék jön létre, amely még a leghétköznapibb koncepciókat sem lesz képes felfogni, és akkor lehet bármilyen zseniális a Nobel-díjas fizikus, a komplex rendszerek sok szinttel az átlagember kapacitása fölé fognak kerülni.

„A rettenet jött át a kerítésen”

Sem a Hamásznak, sem a libanoni Hezbollahnak nem érdeke a béke. Amint tárgyalásokra kerül sor, vagy Izrael és egy arab állam közeledni kezd egymáshoz, a terrorszervezetek aktivizálják magukat, és vérrel igyekeznek eltörölni a diplomáciai eredményeket.

Szekernyés János: Számunk képzőművésze – Podlipny Gyula

Több mint fél évszázadot átölelő pályáján rengeteg önarcképet festett. Nem valamiféle önimádat, befelé fordulás, énkultusz köti a műfajhoz, hanem a kemény személyiségvizsgálat, a tagolt véleményformálás, a harcos meggyőződés tudatosan vállalt felelőssége.

A köz csak addig fontos, amíg a pénzét le lehet nyúlni – Interjú Kepes András íróval, újságíróval, egyetemi tanárral

Magyarázhat a kormány autonómiáról, szuverenitásról és nemzeti érdekről, és a sosem volt múltra hivatkozva büszkén döngetheti a mellét, de Magyarországon a nemzeti érdek mindig azon múlott, hogy éppen melyik hatalomtól függtünk.

Francois Jacob: A fajelméletről

A biologizmust majdnem mindig konzervatív célok szolgálatába állították. A rasszizmus azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a fizikai és adaptatív különbségeknek valóban megfelelnek-e rejtett intellektuális különbségek, vagyis a látható rejt-e magában láthatatlan különbségeket?

Lászlóffy Aladár: A mindenidejű jelen – jegyzetek Király László prózájáról

Király valóságismerete és íráskultúrája is azt bizonyítja, hogy a fáziskülönbség nem a világból adódik; mi most már ott tudunk lenni Armstrong hangulatában s a kolompszó kitörölhetetlen hangulatában egyaránt. Sőt, Bartók és Brâncuși hangulatát már innen szállították a világnak.

Muhi Sándor: Bob Lóránd, Kállay Attila véndiáknapi tárlata Szatmárnémetiben

Az ilyen típusú megnyilvánulások emlékeztetnek arra, hogy a médiumok révén naponta ránk zúduló képanyagból válogatnunk kell, folyamatosan el kell választanunk az értékest az értéktelentől, a lényegest a lényegtelentől.