Gazda József: Nagy Albert vallomásai

Gazda József: Nagy Albert vallomásai
A memoáríró erdélyi művészek közül való volt. Aki elolvassa ezt a másfélszáz lapos könyvet, annak páratlan élményben van része. A vívódó, töprengő, gyötrelmekkel, korunk nagy problémáival tudatosan foglalkozó, s azokról véleményt nyilvánító embert.

D. Varga Katalin: A grafika városa – Jegyzet kérdőjellel

D. Varga Katalin: A grafika városa – Jegyzet kérdőjellel
Mióta megnéztem az idei kolozsvári grafikai szalont, állandóan és egyre biztosabban ez a meggyőződésem, de mint annyiszor, az okát most sem tudom pontosan. Mert ez így egyszerűen nem igaz, hiszen ugyanannyi kitűnő festő él itt s szobrászok is sokan.

Muhi Sándor: Matusinka Beáta és a világ felfedezése

Muhi Sándor: Matusinka Beáta és a világ felfedezése
A három helyszín területileg sincs közel egymáshoz (kettő Afrikában, egy India déli részén), hangulatában is három jól megkülönböztethető, külön helyszín. Erőteljesen vizualizálódó, felgyorsult kommunikációjú világban élünk...

Muhi Sándor: Borsos Gábor különös képi világa

Muhi Sándor: Borsos Gábor különös képi világa
A hangsúlyozott, érzékeny és érzékletes lírai kifejezésmód mellett olyan életre szóló kötődéseket, elkötelezettségeket fedezhetünk fel, mint a természet, a szülőföld, a hagyományok ezernyi értékének, csodájának ismerete és szeretete.

Kriterion – Vitrin: Tallózás egy hónap könyveiből

974-ben a Kriterion 196 címet jelentetett meg, összesen 1 124 492 példányban; ebből a magyar nyelvű könyvek száma 113 – példányszám 962 845; német nyelvű könyvek: 46 – 136 530; szerb nyelvű könyvek: 14 – 7770; ukrán nyelvű könyvek: 9 – 3785; jiddis nyelvű könyvek: 5 – 1182; román nyelvű könyvek: 9 – 12 380.

Izsák Sámuel: „Büszke vagyok arra, hogy megtettem, amit megtehettem“

Orvosi tudásával nemcsak a gazdag bojári és polgári családokat szolgálta, a főváros szegényei, a külvárosok munkásai mindig bizalommal fordultak hozzá, mert tudták, hogy számíthatnak a támogatására. Igen nagy gondot fordított a szegény, nélkülöző betegekre. Számtalanszor bejárta a külvárosi negyedeket...

Árvay Árpád: Festők a harctér forgatagában

Árvay Árpád: Festők a harctér forgatagában
Joggal feltételezhetjük, I. Károly fejedelem nem sejtette, mekkora szolgálatot tesz a román képzőművészetnek, amikor elhatározta, hogy a nagyvezérkar mellé festőművészeket is beoszt a balkáni hadszíntérre. Hogy az ötlet voltaképpen kitől…

Szász János: Harminc évvel ezelőtt

A temesvári belváros egyik könyvkereskedésében megakadt a szemem egy vékony verseskönyvön: szerény címe fölött – Poezii – Mihai Beniuc neve állt. Megvettem és elolvastam, amúgy mentemben, hazafelé! A tizedik vers után körülnéztem az utcán, megijedtem...

V. J.: Két kísérlet

A macska szeme tehát nagyon tökéletes szerv. Látása hatszor élesebb, mint az emberé. A macska hallása is rendkívül éles. (Ha egy egér tizenöt méterrel egy fal mögött rágni kezd, a macska a legmélyebb álmából is felébred.) De a sötétben a macskának van még egy tartalék „hallószerve“...

Majtényi Erik: Emberszabású

Emberszabásúnak tekintjük, holott ezt a jelzőt eleddig a felmenő ági rokonság monopolizálta. Most az okos, a gondolkodó gépek mellé is odabiggyeszthetjük, függetlenül attól, hogy a szellemi képességeinken vagy az emberi gyarlóságainkon tesznek túl.