A Hét előző és mostani száma – szerkesztőségi gyakorlatunkban szokatlan módon – kettős számozással jelent meg: ily módon igazodunk azokhoz a művelődési lapokhoz, amelyek – mint például a Contemporanul vagy…
A kolozsvári színház akkori stílusában nem is tudtak mit kezdeni vele. A századvég gondolkodó modernségével lépett színpadra kezdettől fogva, és évtizedekre volt szüksége – nem neki, hanem a színpadi és nézőtéri környezetnek –, hogy elfogadja ezt.
A „román Gorkij“ „mintha könnyekbe mártotta volna tollát“ (Amita Ray), „a nyomor, a lázadás, a remény rapszódiáját“ alkotta meg (André Wurmser), és „a vállain hordozza Sadoveanu és Rebreanu örökségét, továbbfejlesztve realizmusukat, humanista meggyőződésüket“ (Arthur Lundkvist).
Ez a sorskép – amidőn napjaink történelmének annyi aggasztó tünetét okozza a nemzeti egyenjogúság megoldatlansága a világon – különös jelentőségű. A testvériség határozza meg, hogy a romániai magyar irodalom forradalmi hagyományainkat őrzi és folytatja.
Mert a mai sajtóideál nem arra a kérdésre felel, talán sehol a világon, hogy „mi újság”, hanem arra, hogy mit akarnak beadni, bemesélni, bemagyarázni a nyájas olvasónak és nagyérdemű közönségnek erről meg arról a hírről, tényről, információról.
Valamikor 1981 telének végén, tavaszának elején döbbenetes élményem volt (gondolom, nem csak nekem): az UTUNK valamelyik akkori számát lapozgatva egy fényképről az öreg József Attila nézett rám. Biztos, hogy ő…
Mit jelent napjainkban a magát minden fenntartás nélkül a magyar (kultúr)nemzet szerves részének valló romániai magyarság számára az erdélyiséggel egyeztetett romániaiság felidézése? A hetvenöt év kisebbségi lét során többször is hamvába holt kiegyezési kísérletek egyikét, eleve kudarcra ítélt próbálkozást?
– A szélsőjobb mára mintha visszaszorult volna. Illetve: kormányra emelkedett. – Kormányoldalra került, és kádárizálódik. A NER le- és bedarálta a nála jobbra esőket. Vagy megszelídítette. Egyébként az antiszemitizmus háttérbe szorulását is a Fidesz érte el, nem a liberálisok.
Nézzük meg a civil szervezeteket, alig van tagjuk, az egyházak elveszítették hívőik jelentős részét, a szakmai kamarák nem végeznek érdemi munkát, haszonlesők telepednek rájuk. Ez egy végletesen atomizált társadalom, a kollektív cselekvésnek nincs keletje.
Azon a héten kellett beadni a fiunk jelentkezését az iskolába, döntenünk kellett, hogy jelentkezünk-e a magyar erdei iskolába, vagy Balin maradunk, és ott kezdi el a sulit. A háború kitörése volt talán az utolsó lökés, ami elvezetett a döntéshez, hogy kinn maradunk.
Ez a weboldal sütiket használ az Ön élményének javítása érdekében, miközben Ön a webhelyen navigál. Ezek közül a szükség szerint kategorizált sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó sütiket is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a sütiket csak az Ön beleegyezésével tároljuk a böngészőben. Önnek lehetősége van ezekről a sütikről is lemondani. De ezeknek a sütiknek a lemondása befolyásolhatja böngészési élményét.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak olyan sütiket tartalmaz, amelyek biztosítják a webhely alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
Azokat a cookie-kat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzéssel, hirdetésekkel vagy más beágyazott tartalmakkal, nem szükséges cookie-knak nevezzük. A sütik webhelyen történő futtatása előtt kötelező beszerezni a felhasználói hozzájárulást.