Posts by Ifj. Ágoston Hugó

A temesvári belváros egyik könyvkereskedésében megakadt a szemem egy vékony verseskönyvön: szerény címe fölött – Poezii – Mihai Beniuc neve állt. Megvettem és elolvastam, amúgy mentemben, hazafelé! A tizedik vers után körülnéztem az utcán, megijedtem...

A macska szeme tehát nagyon tökéletes szerv. Látása hatszor élesebb, mint az emberé. A macska hallása is rendkívül éles. (Ha egy egér tizenöt méterrel egy fal mögött rágni kezd, a macska a legmélyebb álmából is felébred.) De a sötétben a macskának van még egy tartalék „hallószerve“...

A Károlyi házaspár a versenysportról mondott le egy csuporék óvodás kislány kedvéért, akit kilenc évvel ezelőtt az 1976-os Olimpiai Játékok döntőjébe álmodott. Megszállottaknak tartották Károlyi Gyöngyit és Károlyi Bélát, józanságra intették, egyik iskolából a másikba helyezték őket.

Éppen akkor került elő a Teleki Tékában egy 1624-ből származó rovásírásos bejegyzés, és én voltam az egyetlen dilettáns, akinek elég türelme és kedve volt ahhoz, hogy Csallány Dezső közleménye (és némi női logika) segítségével kisilabizálja a szöveget...

Gorkij ezzel a darabjával jelentős újítást hozott a század eleji drámairodalomba. A darabnak nincs hőse, hanem hősei vannak, a darab központjában nem egy ember, hanem egy embercsoport áll. Rendezés közben az volt az érzésem, hogy egy hatalmas, hanghatásokban és érzelmi állapotokban gazdag szimfóniát vezényelek.

Először a nemzedéki különbséget érzi. Az idősebb nemzedékre furcsálkodva tekint, de nincs híján a megértésnek. Nem lázadó ez a fiatalság, de tudja már, hogy az idősebbek önmaguk ifjúságát keresik benne. Aminek nem tud megfelelni.

Kuncz Aladár, a nyúlánk fiatal Dadi volt köztünk a legvirgoncabb, a pajkos ötletek kitalálója, megvalósítója. Kettőnk közt, ott az erkély vasrácsára könyökölve, a teliholdnak csókokat szórt. A szomszéd ház egy kiszögellő párkányán nagy fekete macska parázsló szemeivel szintén a holdat bámulta.“