Jobb oldalunkon a Tiltott Város bejárata, a bal oldalunkon pedig a hatalmas Tienanmen tér. Miután nézelődünk egy kicsit, úgy határoztunk a vásárhelyi kollégákkal, hogy bemegyünk az egykori Tiltott Városba.
Vasárnap van, a helybeliek nyugodtan heverésznek, kevesen fürdenek, mások pedig gyümölcsöt, illetve sült tengeri herkentyűt árulnak. Sem kinézetre, sem illatra nem kívánatosak.
Amíg Kotál Henrik emléktáblája mintegy beépül a falba – néhány betüt átfestettek feketére és úgy hagyták, szerintem eredetileg az aranyozás se volt rajta –, addig a többi kiemelkedik, „kilóg belőle”, szinte vetélkednek abban, hogy melyik hívja fel hatásosabban magára a figyelmet.
A felvétel G.I.B. Balfour tengerészhadnagy (Királyi Flotta) műve, aki 1937-ben a HMS Carlisle hajó fedélzetén kikötött Tristan da Cunha szigetcsoport mellett, valahol az Atlanti Óceán kellős közepén, Dél-Amerika déli csücske és Afrika déli része között.
Az egykori Abaúj-Torna vármegye központja ma már jóindulattal sem mondható magyar településnek, hiszen közel negyedmilliónyi lakosából a 21. században 7000-nél is kevesebben vallották magukat magyarnak.
1938 novemberében a The National Geographic Magazine akkori legújabb számában bizonyos Dorothy Hosmer bőséges fotóanyaggal tüzdelt útirajzban számol be arról, mily kalandos utat tett meg azokban az években Romániában, méghozzá kerékpáron...
Elhagyjuk a Fullerton hidakat s innen a Merlion park és a hasonnevű szobor, Singapore jelképe már csak egy kődobás. Tulajdonképpen egy fele hal, fele oroszlán szobor vigyáz a Szingapúr folyóra, amint a Marina öbölbe ömlik.
1958. december 17-én született Csíkszeredában. 1982 - 1986 között kezdte el művészeti tanulmányait, mestere Beczásy Antal volt. Az 1990-es évek óta legtöbbet Magyarországon dolgozik, de tevékeny résztvevője a kézdivásárhelyi művésztelepnek is.
A Benelux államok városaiban az a csodálatos, hogy lépten-nyomon kisebb-nagyobb múzeumokba, tárlatokba, művészeti galériákba, műalkotásokba botlunk, amelyek között remekművek is akadnak.
Huszonöt évet töltött Budapesten, sikere volt, haladt előre, egyre több helyre hívták kiállítani, jelentős kollekciókba kerültek munkái, szülővárosa és annak környéke mégis hazavonzotta. Azóta is az itteni realitást festi a maga sötéten láttató, morbidan is nosztalgikus, iróniájában is lírai, bizonytalan lebegést sugalló, egyéni módján.
Ez a weboldal sütiket használ az Ön élményének javítása érdekében, miközben Ön a webhelyen navigál. Ezek közül a szükség szerint kategorizált sütiket az Ön böngészője tárolja, mivel ezek nélkülözhetetlenek a weboldal alapvető funkcióinak működéséhez. Harmadik féltől származó sütiket is használunk, amelyek segítenek elemezni és megérteni, hogyan használja ezt a weboldalt. Ezeket a sütiket csak az Ön beleegyezésével tároljuk a böngészőben. Önnek lehetősége van ezekről a sütikről is lemondani. De ezeknek a sütiknek a lemondása befolyásolhatja böngészési élményét.
A szükséges sütik elengedhetetlenek a weboldal megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak olyan sütiket tartalmaz, amelyek biztosítják a webhely alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak személyes adatokat.
Azokat a cookie-kat, amelyek nem feltétlenül szükségesek a weboldal működéséhez, és amelyeket kifejezetten a felhasználói személyes adatok gyűjtésére használnak elemzéssel, hirdetésekkel vagy más beágyazott tartalmakkal, nem szükséges cookie-knak nevezzük. A sütik webhelyen történő futtatása előtt kötelező beszerezni a felhasználói hozzájárulást.