Posts by Ifj. Ágoston Hugó

A képen 1924-et írunk, nyár van, a folyó a Nagy-Küküllő, amint Erzsébetváros határában éppen elhömpölyög. A víz fölött mintha könnyű pára lebegne, de meglehet, hogy a fotó ismeretlen készítőjének technikai felületessége, vagy a kép megőrzésének nem megfelelő körülményei okozzák a látványra telepedő homályt.

A szocialista realista művészet teoretikusai a nyugati művészet formalista, burzsuj, kozmopolita képviselőjének tartották, az alkotásait elhanyagolták, és ha nem következik be gyökeres szemléletváltás ezen a területen, azok teljesen tönkremennek.

Pusztai Péter itt látható Zsákutcá-ja nem csak a szerencsésen nyakon csípett szó- és képjátéknak köszönhetően él. Magán hordozza mindazt az aleatorikus életszerűséget, ami nélkül a fotó csak a valóság másolása marad. Itt a szín, a kompozíció, a fények és árnyak esése, a kendőzetlenség, a holt tárgyak elevenné válása együttesen alkotják mindazt, amit egy nyugati típusú zsákutca hangulatilag és vizuálisan is lenyomatként hagy az emberben.

Közülük láthatólag senkit sem zavar a realista, impresszionista, posztimpresszionista, kubista, pointillista lecsó. Mindenki boldog, tele örömteli várakozással, hiszen hatalmas, kifogyhatatlannak tűnő abszintos üveggel érkezik a pincér.