Posts by Ifj. Ágoston Hugó

Valaki a mesterembert dicséri, az ismeretlen ablakost, akire már alig emlékszik a lakó. Talán mintha egy kicsit alkudoztak volna vele, talán tojásrántottával kínálták, talán azt is mondta, vele ne alkudozzanak, ő tudja, mit ér a munkája, majd meglátják…

A Küküllő partján, a selyemszövődében az a mester fogad, akit öt évvel ezelőtt, az árvizet követő napokban is fényképeztem. Úgy néz rám, mintha én felelnék a mindent elöntő áradásért. Fénykép: makulátlanul tiszta kék formaruhában dolgozó lány áll a csattogó gép mellett, exportra termel.

Egyedül a vasúti katonai egységeket hívták segítségül. A helyi lakosságot nem akarták igénybe venni, mert annak aratni, kapálni kell a földeken, roppant nehéz körülmények között. A vasútiak vállalták, hogy önnön erejükből megbirkóznak a hatalmas feladattal.

Azon a drámai napon akadtak, akik tétlenül szemlélték az eseményeket: a brassói területrendezési és talajjavítási hivatal öt technikusa – akiket azért küldtek Kőhalomba, hogy mentsék a közös vagyont – nem volt hajlandó a mikrobuszból kiszállni, segédkezni az állatok mentésénél.

Az új cérnagyár – a város egyik büszkesége – kapta az első árhullámot. Már a kora esti óráktól figyelték a vizet, és nem várva felsőbb utasításra, leállították a termelést, és megkezdték a motringok, a csévék ezreinek mentését minél magasabbra – polcokra és gépekre.

A Sütő Andrásról, Panek Zoltánról írt cikkek, vagy a Bajor Andor művészetének, humorának újdonságait feszegető Humor és elégia józan ítéletű bírálót mutatnak. Mégis érdekesebbek itt is az „esszében fogant“ eszmefuttatások

1927-ben írta le Gaál Gábor: „A vidékiességről sok téves dolgot beszélnek. Tévedés például azt hinni, hogy vidéki emberek és vidéki tulajdonok csak vidéken fordulnak elő. Tévedés, mert a vidéki ember és a vidékiesség előfordul a metropolisokban is.”

Még mindig itt tartunk? Fél tollvonással nem is megkérdőjelezünk, hanem kiiktatunk az irodalmi érvényesség kategóriájából egy egész jelenséget: a modern regényt? De hát mi is valójában ez a rothadt hagyma, hogyan lehet irodalomtörténetileg és esztétikailag meghatározni?