Ifj. Ágoston Hugó – Oldal 104

Hétvégi kirakóvásár – Lőrinczi László londoni levele

Hajzat, szakáll, gallér, kabát, sétabot, cipő. Persze, ez változik és ismétlődik, mint ahogy most újra divat a dús szőrzet és a lötyögős nadrág. De van valami, ami állandó: a tekintet, amely kisüt a sokféle arcból. Kiderül, hogy a nyelv nem is olyan fontos, mert beszél helyette a szem.

Halász Anna: A kétértelmű magány

Meghalni egy ügyért egyszerűbb, mint a viszonylagosság elvét az abszolutizáló gondolkodással szemben érvényesíteni. Mert ezt találom a legfontosabb tanulságnak Kopernikusz életében és művében, hogy az igazság felé törekvést szorgalmazza

Semlyén István: Mágia, kábítószer és ellenkultúra

Minden mítosz teremtette „hős” alkalmazkodni kénytelen létrehívói ízléséhez, és egyúttal örök antitézise az éppen meglévőnek. A tudományos technikai kor „pszichodrámái”-nak Luciferje tehát úgyszólván hivatalból irracionális.

Szávai Géza: Stílusérzék, ötlet és novella

A módszerről tett megjegyzéseink a kötet egészére érvényesek – de csak nagyjából körvonalazzák értékítéletünket az egyes írásokról. Van köztük ugyanis néhány sikerült novella vagy karcolat.

Dános Miklós: A portré diadala

Sportnyelven szólva: „volt jobb”. De a művészet terén, lett légyen az a fotóművészet, már sokkal kockázatosabb ilyen kategorikusan fogalmazni. Meg aztán, ugyebár, vannak műfaji sajátosságok, divathullámok, különböző művészi megközelítési módok…

„Épül a félelem kultúrája” – Interjú Ádám Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem volt egyetemi docensével

Ilyen körülmények között hosszú távon csak az lesz oktató, aki elviseli, hogy nincs módja nyilvánosan kritikát megfogalmazni. Kétségtelen, ennek nagy múltja van hazánkban, de a világ élvonalbeli akadémiai gondolkodása nem így működik.

„Én még mindig szeretem a stricimet”

Magyarországon az emberkereskedelem sokkal elterjedtebb, mint azt sokan gondolják. Vannak települések, ahol a csicskáztatás, a prostitúcióra kényszerítés a mindennapok része.

Mandics György: A költő neve: I-B-M 7090

„Az, aki gépeket használ, úgy dolgozik, mint egy gép. Az, aki gépként dolgozik, gépszívű lesz. És aki gépszívet hord a mellében, elveszíti tiszta ártatlanságát. Az az ember pedig, aki elvesztette tiszta ártatlanságát, nem lehet már bizonyos tudata indítékaiban. A tudat bizonytalansága pedig összeférhetetlen a valódi ítélettel.”

Török Sándor: Alfred Nobel – és a Nobel-díj

Minthogy Nobelék tevékenysége főleg hadi célokat szolgált – a belőle szerzett vagyon hatalmassá nőtt. Nobel azonban nem élvezhette sokáig fantasztikus vagyonát, ugyanis egészsége – már ifjú kora óta – rendkívül gyenge volt. Életének utolsó évtizedét San Remóban töltötte...

Sugár Erzsébet: Levelek sorsa

A kezemben megfordult levelek címzettjei közül Gaál Gábor mindössze két férfit tegezett. Az egyik: Komlós Aladár. Barátságuk még az egyetemi évek idejéből származott, s bár nem voltak évfolyamtársak, közösen látogatták Négyesy László szemináriumát. A másik barát, akivel tegező viszonyban volt: Kemény Gábor.