A rendeleti kormányzás ópiuma
Ha Orbán többlethatalmat akar kormánya számára, akkor a parlamenti képviselők legyenek szívesek azt megszavazni, ellenkező esetben lemondhatnak a politikai pályájuk folytatásától.
Győzikével nem fotózkodunk – Interjú Verebes István színésszel, rendezővel, íróval, színházigazgatóval , műsorvezetővel
Olvasom az újságokat, nézem a híreket, hallgatom a nyilatkozatokat, és közben a legkevésbé sem érzem, hogy meg kellene szólalnom. Pedig igencsak karcosan látom a dolgokat. Ha mégis írok, akkor, mint a Kádár-rendszerben, a sorok közé rejtem a véleményemet...
Pótolhatatlan rendezetlenség
A közoktatás leépítésével olyan nemzedék jön létre, amely még a leghétköznapibb koncepciókat sem lesz képes felfogni, és akkor lehet bármilyen zseniális a Nobel-díjas fizikus, a komplex rendszerek sok szinttel az átlagember kapacitása fölé fognak kerülni.
„A rettenet jött át a kerítésen”
Sem a Hamásznak, sem a libanoni Hezbollahnak nem érdeke a béke. Amint tárgyalásokra kerül sor, vagy Izrael és egy arab állam közeledni kezd egymáshoz, a terrorszervezetek aktivizálják magukat, és vérrel igyekeznek eltörölni a diplomáciai eredményeket.
Szekernyés János: Számunk képzőművésze – Podlipny Gyula
Több mint fél évszázadot átölelő pályáján rengeteg önarcképet festett. Nem valamiféle önimádat, befelé fordulás, énkultusz köti a műfajhoz, hanem a kemény személyiségvizsgálat, a tagolt véleményformálás, a harcos meggyőződés tudatosan vállalt felelőssége.
A köz csak addig fontos, amíg a pénzét le lehet nyúlni – Interjú Kepes András íróval, újságíróval, egyetemi tanárral
Magyarázhat a kormány autonómiáról, szuverenitásról és nemzeti érdekről, és a sosem volt múltra hivatkozva büszkén döngetheti a mellét, de Magyarországon a nemzeti érdek mindig azon múlott, hogy éppen melyik hatalomtól függtünk.
Francois Jacob: A fajelméletről
A biologizmust majdnem mindig konzervatív célok szolgálatába állították. A rasszizmus azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a fizikai és adaptatív különbségeknek valóban megfelelnek-e rejtett intellektuális különbségek, vagyis a látható rejt-e magában láthatatlan különbségeket?
Lászlóffy Aladár: A mindenidejű jelen – jegyzetek Király László prózájáról
Király valóságismerete és íráskultúrája is azt bizonyítja, hogy a fáziskülönbség nem a világból adódik; mi most már ott tudunk lenni Armstrong hangulatában s a kolompszó kitörölhetetlen hangulatában egyaránt. Sőt, Bartók és Brâncuși hangulatát már innen szállították a világnak.
Muhi Sándor: Bob Lóránd, Kállay Attila véndiáknapi tárlata Szatmárnémetiben
Az ilyen típusú megnyilvánulások emlékeztetnek arra, hogy a médiumok révén naponta ránk zúduló képanyagból válogatnunk kell, folyamatosan el kell választanunk az értékest az értéktelentől, a lényegest a lényegtelentől.
Veress Dániel: A továbbélő Hemingway
A Hemingway-féle viselkedés és magatartáskódex csupa tragikus hősöket teremtett. Az volt Nick Adams, az volt Francis Macomber, Robert Jordan vagy akár Richard Cantwell is, mindannyian teremtőjükre, az íróra ütvén. De nem igazából tragikusak. Hanem javarészt saját hajlamaik, természetük, esendőségük áldozatai.