Hát, ember legyen a talpán, aki követni tudja a kormány (leánykori nevén Magyar Péter) személyi döntéseit. Először kinevezik azt a Bodacz Balázst az M1 csatorna műsorigazgatójának, aki a nevezetes G-nap előtt a fideszes propagandasajtó feketeöves küzdője volt, a Magyar Nemzet és a Hír TV nevű gyűlöletkeltő orgánumoknál. Sokan voltunk, akik célkeresztbe kerültünk egy-egy írásában, műsorában és nem volt kímélet. Aztán a G-nap után sokakkal együtt ő is kiszállt a propagandagyárból, és később az ATV-nél tisztességes újságíróként folytatta. Van olyan, hogy valaki rádöbben, hogy tévedett, rossz úton járt, vállalhatatlan dolgokban vett részt és új utat választ magának. Ilyenkor azonban nem ártana némi önkritikát gyakorolni és elnézést kérni mindazoktól, akiknek emberi méltóságába gázolt, igaztalanul vádolt vagy éppen hazugságokat terjesztett róla. Bodacz ezt nem tartotta fontosnak, mindenféle önreflexió, elnézéskérés nélkül váltott szakmai ars poeticat – ez az ő döntése. Az viszont nagy kérdés, hogy ő a legalkalmasabb-e az állítólag újjászülető közszolgálati televízió átalakulásának levezénylésére.
Ennél is izgalmasabb kérdéseket vet fel, ami Bodacz kinevezése után történt. Az új csatornaigazgató ugyanis két, ugyancsak a propagandamédiánál szolgáló újságírót nevezett ki a Híradó főszerkesztőjének és műsorvezetőjének. S miután a közösségi médiában ezt óriási felháborodás követte, ugyanazon a napon a miniszterelnök egy két szavas „nem hinném” kommenttel ki is rúgatta a két új munkatársat. Huszonnégy óra sem telt el a szerződéseik aláírása után. A Facebook népe pedig óriási lelkesedéssel kommentálta, hogy a miniszterelnök milyen gyorsan tud korrigálni.
Pedig ez a történet inkább elszomorító, mert sok sebből vérzik. Először is nyilvánvaló, hogy úgy nem lehet független közmédiát felépíteni, hogy a miniszterelnök ilyen szinten és ilyen módon avatkozik be a működésbe. Kétlem, hogy Magyar Péter előzetesen nem tudott a kinevezésekről, hiszen ha nem lett volna képben, akkor nem rúgatta volna ki mindenféle tájékozódás nélkül a kinevezetteket. Kiváltképp mivel a kérészéletű főszerkesztő éveken keresztül Magyar Péter munkatársa volt Mészáros Lőrinc bankjánál.
Ráadásul a két új munkatárs története alapvetően különbözik egymástól. Hajdú Gábor a legutóbbi időkig a Fidesz média csahosai közé tartozott, a Mészáros birodalom egyik kommunikációs vezetője volt, Borsa Miklós viszont már – Bodaczhoz hasonlóan – 2015-ben távozott a fideszes médiától és néhány évvel ezelőtt interjút adott a Válasz Onlinenak – amelyben őszintén beszélt arról, hogy milyen állapotok uralkodtak az M1 csatornánál, hogyan alázták és terrorizálták a munkatársakat. Azt is elmesélte, hogy milyen mentális krízisbe került abban a légkörben, amely az állami tévénél kialakult.
Persze tudom, hogy ahol fát vágnak, ott hullik a forgács, de ami történt az számomra távol áll az „emberséges Magyarország” fogalmától. Kiváltképp mivel a leírtakból kiderül, hogy Borsa Miklós ugyanakkor lépett ki az állami médiától, mint Bodacz Balázs, és kilenc évvel korábban lépett ki a kormányzó párt szolgálatából, mint Magyar Péter. Összegezve a történetet tehát az derül ki, hogy Bodacz Balázs csatornaigazgatói kinevezést kapott ugyanazért, amiért Borsa Miklós kirúgták, és mindez annak a miniszterelnöknek az iniciatívájára történt, aki egészen 2024-ig szolgálta az állampártot.

S mindez nem egy tévedés, egy félreértés eredménye, hanem az új kormány káderpolitikájának legitimálása. A baloldali és liberális szavazóközönség ugyanis nemcsak tűrte, hanem teljes mellszélességgel támogatta és támogatja ma is, hogy a miniszterelnök folyamatosan megbélyegezze és megszégyenítse. Elfogadta, hogy az elmúlt tizenhat évvel kapcsolatban minden erőfeszítését, küzdelmét, veszteségét Magyar Péter leszólja, sárba tiporja, és felértékelődjenek azok, akik az állampárt szekerét tolták.
Miközben az Országgyűlés törvényt alkot arról, hogy a Fidesz ellenzékének tagjai – teljesítményüktől függetlenül – többet ne lehessenek képviselők, naponta törnek ki botrányok amiatt, hogy újabb és újabb volt fideszes káderek kerülnek fontos vezető pozíciókba.
És ez nemcsak azért kétségbeejtő, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy nem fog megtörténni a fideszes rendszer teljes lebontása, hanem azért is, mert jól mutatja a baloldali és liberális szavazótábor méltóságának, önbecsülésének és szolidaritásának hiányát. Akármennyire fájdalmas is, nyilvánvaló, hogy a bal-liberális tábor önmagát árulta el.
Forrás: Mik vogymuk?- Vásárhelyi Mária csatornája
A szerző blogbejegyzése 2026. aususztus 10-én.