Megtörtént, amire a korábbi rendszer vezetői a legrosszabb rémálmaikban sem gondoltak. Szerda délután benyújtották az első Alaptörvény-módosítást, amely nem finomkodik: azonnali, kíméletlen csapást mér az elmúlt másfél évtized legfontosabb hatalmi és gazdasági bástyáira. A tét nem kisebb, mint a volt miniszterelnök politikai jövőjének végleges lezárása és a magánalapítványokba szervezett állami vagyon visszaszerzése.
Az új kormánypárt nem húzta az időt. A szerda délután benyújtott, az Alaptörvény tizenhatodik módosítását jelentő csomag pontosan azt a kőkemény leszámolást hozza el, amit a választási kampányban ígértek. A javaslat három kritikus ponton támadja be a korábbi hatalmi struktúrát, a kihirdetése után pedig azonnal hatályba is lép.
Örökös eltiltás a hatalomtól
A legnagyobbat kétségtelenül az a pont szól, amely végleg lezár egy politikai korszakot. A javaslat értelmében két ciklusban, azaz összesen nyolc évben maximálják a miniszterelnöki mandátumot. A csavar az egészben a visszamenőleges hatály: a törvény az 1990 után betöltött éveket is számolja.
Ez a gyakorlatban egyetlen dolgot jelent: Orbán Viktor, aki 1998 óta összesen öt cikluson át vezette az országot, soha többé, semmilyen körülmények között nem ülhet a miniszterelnöki székbe.
Visszaveszik a kiszervezett ezermilliárdokat
A politikai csapás mellett a gazdasági átrendeződés is azonnali lesz. A célkeresztbe azok a 2020 után létrehozott, közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kerültek, amelyekbe a korábbi többség a hazai felsőoktatás szinte egészét, huszonegy egyetemet, a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) és irdatlan mennyiségű állami vagyont szervezett ki.
A benyújtott módosítás nyíltan kimondja: ez a vagyon ezentúl ismét nemzeti vagyonnak minősül. Az alapítói jogokat a kuratóriumoktól azonnal visszaveszi a kormány, és akár egyetlen döntéssel meg is szüntetheti ezeket az intézményeket. Ilyen esetben a vagyon egyenes ágon visszaszáll a magyar államra. Ezzel a drasztikus lépéssel nem mellesleg azokat az uniós ezermilliárdokat is kiszabadítják, amiket Brüsszel korábban pont az alapítványi modell átláthatatlansága miatt fagyasztott be, tönkretéve ezzel az Erasmus és a Horizont programokat.
Beszántják a rettegett hivatalt
A harmadik csapás a 2023-ban, komoly belföldi és nemzetközi botrányt kavarva felállított Szuverenitásvédelmi Hivatalt éri. A javaslat egyszerűen kigyomlálja az Alaptörvényből azt a passzust, amely a hivatal létrejöttét és feladatait védte, így megteremtik az alkotmányos és jogi alapot a szervezet azonnali és végleges megszüntetésére.
Az Országgyűlés már a jövő héten elkezdheti tárgyalni a történelmi jelentőségű módosítás
Forrás: Ellenszél
