Mint az kezd közismertté válni, az oroszok által megszállt Krím-félsziget kezd kifogyni elsősorban az üzemanyagból, másodsorban minden egyébből, ami a hétköznapi élethez szükséges. Ezt az ukrán hadsereg rendszeres dróntámadásai okozzák, és így, turisztikai szezon elején – ne feledjük, Moszkva egyik fő törekvése a krími turizmus fenntartása, mert ez annak volna a jele, hogy „minden rendben van, nincs háború” – különösen rosszkor jön a Kremlnek, bár máskor sem jönne jól. A krími helyzetet a Novaja Gazeta Evropa járta körül, ezt mutatom be alább, saját megjegyzéseimmel, melyeket szokás szerint csillag alatt, a bekezdések végén teszek meg.

Jegyrendszer és sorban állás

Az annektált Krímben bevezették az üzemanyagjegyeket, az benzinkutaknál pedig hosszú sorok állnak. Ennek az az oka, hogy az ukrán drónok folyamatos tűz alatt tartják a megszállt területeken átvezető szárazföldi folyosót, amely a félsziget fő ellátási útvonalává vált a krími híd elleni támadások után. Ezzel párhuzamosan Ukrajna fokozza a nyomást az orosz olajfinomításra: a becslések szerint jelenleg Oroszország finomítói kapacitásának csaknem egyharmada korlátozottan működik.

A katonai szakértők véleménye szerint az üzemanyaghiány az orosz logisztikát célzó új ukrán támadási stratégia következménye. Ebben kulcsszerepet játszanak a mesterséges intelligenciával felszerelt, nagy hatótávolságú drónok.

A Krímben üzemanyaghiány alakult ki az ukrán fegyveres erők támadásai miatt, melyek az egyetlen szárazföldi útvonalat, az R–280-as „Novorosszija” utat veszélyeztetik. Ez köti össze a félszigetet Rosztov-na-Donuval. Ennek eredményeként több kilométeres sorok alakultak ki a benzinkutaknál.

Az annektált félsziget hatóságai korlátozásokat vezettek be: ahogy Szergej Akszjonov kormányzó közölte, az AI–95-ös benzint elsősorban a közüzemi és szociális szolgálatoknak adják, a maradékot pedig kuponok alapján osztják szét. Az AI–92-esből járművenként legfeljebb 20 litert adnak ki, a kannákba való tankolás tilos. Szevasztopolban Mihail Razvozsajev szerint a napi fejadagot néhány óra alatt elkapkodták, és a sorok most is állnak. Az embereket arra kérik, hogy csak szükség esetén használják az autóikat. Ahogy az ASZTRA Telegram-csatorna megjegyezte, a Krím két fő benzinkútja június 1-jén este egyáltalán nem adott ki több üzemanyag-utalványt.

Ezzel párhuzamosan májusban Oroszországban hirtelen megugrott a belarusz benzin importja. A Nemzeti Tőzsdei Árügynökség adatai szerint, amelyekre a „Kommerszant” hivatkozott, a hónap eleje óta a belarusz üzemanyag értékesítése a szentpétervári tőzsdén meghaladta a 17 ezer tonnát – ez majdnem 58-szor több, mint az előző év azonos időszakában.

A Kreml a krími benzinértékesítés korlátozásait a „pillanatnyi problémák” közé sorolta: „Ezek megoldásra várnak. Ezek olyan kérdések, amelyek napirenden vannak, sőt, a napirend élén állnak. A hatóságok minden szinten dolgoznak a problémák megoldásán” – mondta Vlagyimir Putyin sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov.*

*A hatóságok mindig dolgoznak, azóta folyamatosan, hogy megalapították őket, csak eredményt még eddig sosem értek el.

Az Ukrán Fegyveres Erők új stratégiája

Az Ukrán Fegyveres Erők elindították a „logisztikai elszigetelés” programját az orosz hátország szisztematikus megsemmisítésére, mondta Mihail Fedorov ukrán védelmi miniszter. A program legfőbb célja, hogy „még nagyobb nyomást gyakoroljon az oroszokra a hátországban, és megsemmisítse az aktív támadási képességeiket”.

2026 májusában az ukrán hadsereg több száz teherautót lőtt ki – számolt be a francia OSINT-kutató, Clément Molin az X-en: számításai szerint csak videók alapján több mint 200 járműről van szó, a helyszínen pedig körülbelül nyolcvanat azonosítottak. A támadások különösen május utolsó két hetében fokozódtak: az elemző adatai szerint május 20. óta legalább 120 teherautó megsemmisítését erősítették meg.

Molen szerint ez a helyzet teljesen elviselhetetlen az orosz katonai és polgári logisztika számára, különösen a megszállt ukrán területek déli részén. Ahogy a kutató megjegyzi, a Krím hónapokig tartó támadások után meggyengült: hiányoznak a radarok, a légvédelem és az üzemanyag, emellett az ukrán fegyveres erők megsemmisítették az összes kompot, amely a félszigetet Oroszországgal összeköti.

– Mivel a Rosztov–Krím útvonal gyakorlatilag ukrán tűz alatt áll, csak a Krím-hídon keresztül lehetne biztonságosan ellátmányt szállítani. Meglehetősen meglepő, hogy ezt még nem támadták meg, de tudjuk, hogy védelme prioritás Oroszország számára. A támadások más útvonalakat is érintenek (például a Donbásszban), és egyre nagyobb hatással vannak a frontra. Ha a támadások folytatódnak vagy fokozódnak, a nyár végére az előretolt egységek élelmiszer-, lőszer- és tartalékhiánnyal szembesülhetnek – írja Molen.*

*Nos, ha az ember imperializmusra adja a fejét, nem árt, ha vásárol előtte egy jó térképet is – a Krím jelenlegi problémája egyenesen következik a földrajzi fekvéséből. Egy ilyen szűk bejárattal rendelkező félsziget ellátása és állandó fenntartása – a kercsi híd és a kompok bevetése ellenére is – háborúban szinte megoldhatatlan.

Mi történt a megszállt területeken átvezető szárazföldi útvonalakkal?

Ahogy Ivan Sztupak katonai szakértő emlékeztet rá, miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, a félsziget ellátása hosszú ideig kizárólag a Krím-hídon keresztül zajlott. Azonban az első támadások után Oroszország arra a következtetésre jutott, hogy túl kockázatos kizárólag erre támaszkodni. Ezért a hatóságok gyorsított ütemben létrehoztak egy alternatív ellátási rendszert.

A „Novorosszija” útvonal a Krímbe történő üzemanyag-szállítás kulcsfontosságú szárazföldi vonalát jelenti, amely Rosztov-na-Donutól indul és a megszállt ukrán területeken át Szimferopolig vezet. Ezenkívül szállítjáka a benzint kompokkal is a kercsi szoroson át, de azok működése az időjárástól függ. A szállítások a felújított vasútvonalon is zajlanak Taganrogból a Krímbe a megszállt területeken keresztül, azonban ez a vonal is ki van téve a támadásoknak.

A Krím-félsziget vezetőjének tanácsadója, Alekszandr Talipov szavai szerint biztonsági okokból jelenleg a Krím-hídon sem szállítanak üzemanyagot.

Egy, biztonsági okokból névtelenséget kérő piaci szereplő a zt közölte, hogy: a Krím továbbra is a legérzékenyebb régió az üzemanyag-logisztika szempontjából. „Az üzemanyag-válság mindig a Krímből indul ki – a régió elszigeteltsége és az ellátási útvonalak gyengesége miatt” – magyarázta.

Amint Alekszandr Kovalenko katonai-politikai elemző a „Radio Szvoboda” ukrán szolgálatának adott interjújában nyilatkozta, jelenleg nincs alternatívája a „szárazföldi folyosónak”. Egyelőre még nincs teljes blokád ezen az útvonalon – nyilatkozta Roman Szvitan, a Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese, a közismert katonai szakértő –, azonban fennáll a lehetősége annak, hogy az orosz katonai járműveket gyakorlatilag az Azovi-tenger partjáig megsemmisítsék ezen az úton.

A Conflict Intelligence Team egyik, névtelenséget kérő elemzője úgy véli, hogy a krími út teljes lezárására vonatkozó állítások túlzásnak minősülnek. A projekt legfrissebb adatai szerint májusban a szoros és Novoazovszk közötti teljes szakaszon a kutatók 150 dróncsapást számoltak össze különböző járművek ellen.

A szakértők elismerik, hogy messze nem minden kerül fel videóra és közzétételre, de mindenesetre a történtek mértéke naponta több tucat támadás. Eközben több száz katonai teherautó halad az úton, és ott vannak még a polgári szállítmányok is:

„Tehát teljes blokádról nem beszélhetünk, de komoly logisztikai nehézségekről annaál inkább” – hangsúlyozza a CIT elemzője.

Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy a többszintű logisztika gyakorlatilag sérthetetlenné teszi a Krím ellátását, azonban Sztupak véleménye szerint Ukrajna új módszert talált arra, hogy nyomást gyakoroljon erre a rendszerre.*

*Nos, ennek ismeretében elképzelhető, hogy idén a krími turizmus nem kerül be a régió gazdasági húzóágazatai közé.

Mi köze van ehhez a mesterséges intelligenciával vezérelt drónoknak?

Sztupak emlékeztet arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök tavaly aláírt egy memorandumot a Swift Beat vállalattal új drónok gyártásáról. Éppen ezek a fejlesztések kezdik most megmutatkozni a gyakorlatban.

Ahogy az ukrán 24. csatorna megjegyzi, egyre gyakrabban alkalmazzák a Donyeck megyei orosz logisztikai célpontok és a Krím-félsziget felé vezető szárazföldi folyosó elleni támadásokhoz a Google korábbi vezérigazgatója, Eric Schmidt cége által gyártott Hornet drónokat. A Hornet alapvető hatótávolsága körülbelül 150 kilométer (a robbanófej súlya 4–5 kilogramm, a drón teljes tömege pedig legfeljebb 15 kilogramm). Ballonról történő indítás esetén ez a távolság 190–200 kilométerre nő, míg Starlink műholdas kapcsolat és megfelelő szél esetén a hatótávolság – a 24. csatorna szerint – gyakorlatilag korlátlanná válik.

Ez a távolság a frontvonaltól belefér a közepes hatótávolságú drónok akciósugarába, amelyek az ukrán Védelmi Minisztérium osztályozása szerint 30–200 kilométeres távolságban képesek célokat eltalálni. A Hornet mellett ezek az FP–2 és a Bulava drónok.

Sztupak becslése szerint ezek a drónok hatékonyan képesek áttörni az orosz légvédelmet, leküzdeni a rádióelektronikai zavarást és a frontvonaltól több mint 100 kilométerre is hatékonyan működhetnek. Az ukrán hadsereg szerint éppen ebben a távolságban tartja az orosz hadsereg a front támogatásához szükséges kritikus infrastruktúra jelentős részét: lőszerraktárakat, parancsnokságokat, utánpótlási útvonalakat, légvédelmi rendszereket, radarokat, drónirányító központokat. A Hornet drónok fő előnye abban rejlik, hogy képesek önállóan felismerni és kiválasztani a célpontokat – ráadásul nehéz őket elhárítani:

– Rögzítik a célt, és ezután a rádióelektronikus zavarás már nem tudja megakadályozni a támadást. A rendszerbe hatalmas adatbázisokat töltöttek fel előre a katonai járművekről, teherautókról, üzemanyag-szállítókról és egyéb célpontokról – mondta Sztupak.*

*Más szóval: a drónt tehát nem rádiótávirányítással vezetik a célra, hiszen az megzavarható, hanem inerciális úton annak közelébe juttatják, ott meg a saját MI-je ismeri fel a célpontot, kép alapján.

Az orosz finomítók harmada korlátozott kapacitással működik

Ezzel párhuzamosan Ukrajna fokozza a támadásokat az orosz olajfinomítók ellen. Óvatos becslések szerint jelenleg Oroszországban összesen mintegy 77 millió tonna/év kapacitású olajfinomítási tevékenység állt le vagy működik korlátozásokkal. A „Novaja Gazeta Evropa” számításai szerint ez az ország teljes olajfinomítási kapacitásának csaknem egyharmada (29%).

A piac számára ez a főbb üzemanyag-típusok termelésének körülbelül egynegyedét jelentő veszteséget jelent: a kiesett kapacitások a benzintermelés mintegy 26%-át, a dízelüzemanyag-termelésnek pedig nagyjából ugyanekkora hányadát teszik ki.

A piaci szereplők adatai szerint azonban a tavaszi dróncsapások után a jaroszlavli (YANOS) és a permi olajfinomítók növelték a feldolgozási kapacitásukat. De egyelőre nem világos, hogy ezek a többletmennyiségek mennyire képesek kompenzálni a veszteségeket. Annál is inkább, mert egyidejűleg a Volgográdi Olajfinomító – Oroszország egyik legnagyobbja – is célponttá vált. A piac egyelőre nem tudja, mennyire súlyosak a károk. Éppen ezért a kereskedők nem igyekeznek a helyzet rövid távú javulását feltételezni.

A Bloomberg becslése szerint májusban Ukrajna legalább 16 támadást hajtott végre orosz olajfinomítók ellen: a drónok a tíz legnagyobb üzem közül nyolcat eltaláltak, és összesen legalább 30 támadást regisztráltak májusban orosz olajipari létesítmények ellen – ez rekord a teljes körű invázió kezdete óta. A támadások és a károk miatt az oroszországi olajfeldolgozás a 2009. októberi minimumra esett vissza – jegyzik meg a Bloomberg elemzői.

Egyelőre Oroszország szárazföldi részén nincs komoly válság, de a megszállt Krímben már bevezették a benzinértékesítés korlátozását.

Andrej Djacsenko, a Proleum cég vezető elemzője úgy véli, hogy a helyzet az üzemanyagpiacon továbbra is feszült, és egyelőre nincsenek meg az előfeltételei az árak csökkenésének. Ahogy egy nyílt kereskedői megbeszélésen kijelentette, sok minden függ majd attól, hogy a kőolajfeldolgozó üzemek mikor tudnak visszatérni a stabil működéshez, és mennyire lesz tartós a termelés helyreállítása. Ha a helyzet ugyanolyan feszült marad, mint májusban, akkor természetesen nem lehet szó semmiféle árnyomás-csökkenésről. Amíg ez a helyzet fennáll, nem érdemes a belföldi árak bármiféle mérséklődésére számítani. A tőzsdei egyensúly mindenképpen hiányos marad – mondta.*

*Érdekes kérdés és eddig még senki sem nem tette fel, hogy ha a belföldi forgalomból ennyi üzemanyag esik ki, hogyan fogják lebonyolítani idén nyáron és ősszel Oroszországban az aratást, betakarítást? Ugyanis a mezőgazdasági gépek szintén üzemanyaggal működnek, ráadásul pont ugyanazzal, amivel a harcjárművek.

Katonai és polgári következmények

A következmények messze túlmutatnak az egyes eszközök elleni támadásokon: Ivan Sztupak szerint a Krím és a déli irányon állomásozó orosz csapatok ellátásának rendszerszintű nehézségeiről van szó – és ez a szakértő becslése szerint körülbelül 150–180 ezer embert jelent a „Dnyeper” orosz hadseregcsoportban (Herszon közelében) és a „Vosztok” hadseregcsoportban

Az ő információi szerint ezeken a területeken orosz katonák tartózkodnak igen nagy számban, akiknek folyamatosan üzemanyagot, lőszert, élelmiszert és gyógyszereket kellene szállítani. Ha a kulcsfontosságú útvonalak megszakadnak, az elkerülhetetlenül kihat a csapatok harcképességére. Ennek eredményeként, Sztupak véleménye szerint, ez a nyár nagyon feszült lehet az orosz logisztikai útvonalak számára délen. Ezenkívül, ahogy Roman Szvitan kifejti, az ukrán fegyveres erők jelenlegi fő stratégiai célja az orosz hadsereg mozgásképtelenné tétele, amely a 2026-os nyári hadjárat feladatai szerint támadni készül.

A szakértő véleménye szerint ennek eredményeként legalábbis meghiúsulnak a Zaporizzsja és Herszon irányába tervezett támadások:

„Egyszerűen nem hagyjuk, hogy támadjanak, nem hagyjuk, hogy akár csak közeledjenek is a frontvonalhoz.”

A CIT elemzője szerint a logisztikai nehézségek a csapatok általános harcképességének csökkenéséhez vezetnek: kevesebb lesz az utánpótlás, az üzemanyag és a lőszer, nehezebb lesz a csapatok és eszközök mozgatása. Végül a front ezen szakaszain csökken az ukrán fegyveres erőkre gyakorolt nyomás, és a orosz csapatok előrenyomulása (ott, ahol eddig tartott) lelassul. „Nincs szó semmiféle frontösszeomlásról, az orosz fegyveres erők nagyszabású visszavonulásáról vagy ilyesmiről, legalábbis a jelenlegi szakaszban” – vélik a CIT-nél.

Sztupak véleménye szerint Ukrajna feladata a megszállt területek nemcsak katonai, hanem gazdasági kimerítése is: „Ez az összes terület gazdasági megfojtása. El kell érni, hogy a gazdaság komoly problémákkal szembesüljön, hogy a megszállt régiók és a Krím Oroszország számára állandó kiadások és nehézségek forrásává váljanak” – mondta.

Sztupak feltételezi, hogy az üzemanyag-logisztikát érintő csapások a polgári infrastruktúrát is érinthetik, mivel a szállítások jelentős részét hagyományos teherautók és üzemanyag-szállító járművek végzik. Roman Szvitan arra is felhívja a figyelmet, hogy a tartálykocsikat érő csapások elkerülhetetlenül érintik a civil lakosságot is – ezzel magyarázza a benzinkutaknál kialakuló sorokat és a kuponok, vagyis üzemanyag-jegyek bevezetését a Krímben:

„Ezt a fegyvereink működésének mellékhatásaként tekintjük. A fő cél az orosz hadsereg hatástalanítása.”*

*Ezt viszont az orosz hadsereg is felfoghatná és pont a civil lakosság érdekében visszavonulhatna. Bár ha megtenné, nem lenne sem orosz, sem hadsereg.

Ugyanakkor Sztupak véleménye szerint Oroszország kiutat fog keresni – megerősíti az utak őrzését, további mobil légvédelmi csoportokat vet majd be, védelmi berendezéseket fog használni.

– A gyakorlat azt mutatja, hogy általában sikerül megoldást találniuk. De aligha lehet majd visszaállítani a helyzetet arra az állapotra, amely a támadások megkezdése előtt fennállt. Jelenleg nem számítok gyors eredményre. Valószínűleg július közepén vagy július vége felé lehet majd értékelni, mennyire sikeres az ukrán stratégia – mondta a szakértő.

A CIT elemzője egyetért vele: megjegyzi, hogy ugyan az ukrán fegyveres erők fokozzák a támadások számát, viszont az orosz fegyveres erők alkalmazkodnak ehhez: növelik a légvédelmi eszközök és a mobil tűzcsoportok számát az autópálya környékén, valószínűleg megerősítik az elektronikus hadviselést, és hálóval borított védőalagutakat kezdenek építeni. A szakértő véleménye szerint mindez erőforrások elvonását igényli, amelyekről nem mondhatni, hogy bőségesen állnának a Kreml rendelkezésére. A légvédelmi eszközök ilyen „szétszórása” különösen csökkenti a védelmet a front más szakaszain és a hátországban.

Az események további alakulása és az, hogy az orosz fegyveres erők mennyire tudnak alkalmazkodni az új fenyegetésekhez, pontosabb képet ad majd arról, hogy az ukrán fegyveres erők képesek lesznek-e elérni céljaikat – mondja a szakértő. „Egyelőre nincs erre válasz – ha a cél a szárazföldi folyosó teljes elvágását jelenti” – összegzik a CIT-nél.

Hosszú távon a megszállt területek gazdasági ellehetetlenítése valószínűleg tárgyalóasztalhoz fogja kényszeríteni a Kremlt, bár Putyin kompromisszumkészségének hiánya miatt gyors eredményekre nem számíthatunk – foglalta össze Sztupak.

Egy szó, mint száz: a Krímben a helyzet kriminális. És egyre romlik.