VÉLEM ÉN

Egyházmegye folytatott le bármilyen vizsgálatot, mielőtt meghozta a döntését? Például mikor, milyen körülmények között születtek a videók? A helyzet az, hogy rendkívül gyors döntés volt, délelőtt még Bese úr Facebook fiókja elérhető volt.

– Jenőkém! – Igen, plébános úr? – Maga most már hazamehet, majd én bezárom a templomot. Még maradok, mert este egy kis… khm… zártkörű bulit rendezünk a barátaimmal itt, a Pipacsban. – A téren, rögtön a templommal szemben? – Ott, ott.

Ehhez a romániai hatóságok elvi egyetértésére és gyakorlati együttműködésére van szükség, de ismerve Szijjártó Péter magyar külügyminiszter közvetlenségét és rámenősségét biztosak lehetünk benne, hogy mindkettőt megszerzi.

Amikor egy gimnázium azt mondta, hogy köszönik, a rendelet egy pontját kihasználva megoldják maguk a dolgot, akkor teljes erőből csaptak le. Pedig egy hónapja azt lehetett hallani, hogy az iskolák eldönthetik majd maguk, hogyan kezelik a kérdést.

A háború sok mindenre magyarázat, mindenre azért nem. Vitalij Klicsko szavai jutnak az eszembe, aki egy interjúban azt mondta: „Egy bizonyos ponton már nem fogunk különbözni Oroszországtól, ahol minden egy ember szeszélyétől függ”.

Olyan jó lenne, ha nem maradnának mindig magukra azok, akik megpróbálják védeni intézményük szuverenitását és szabadságát, mielőtt teljesen bedarál minket az önkényes hatalom.

Ami mostantól a Madách Imre Gimnáziumban történik majd, az messze nem csupán a szülőké, az ott tanuló diákoké, s az ott oktató tanároké, hanem valamennyiünk ügye: minden tanár, minden szülő, minden nagyszülő, minden tanuló ügye...

Ezt nem kellene: a színvonaltalanságot magyarságnak nevezni. „Amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas”, mondja Tamási. Amíg költőnek hitvány, magyar költőnek sem alkalmas, mondhatnám én. Nem attól lesz költő senki, hogy magyar.

A támogatottság folyamatosan csökken. A Fidesznek Orbán eddig is tehertétel volt. Azonban a NER-vezér helyenként érthetetlen vízióit bőven ellensúlyozták Orbán előnyei. Lázár szavaiból viszont az derül ki, hogy ez már messze nem olyan egyértelmű. Billeg a mérce.

Vajon a hajdani Fidesz-politikus NOB-tagsága távolságtartást sejtet-e a pártjától? Közeledést az ellenzék már nem is legerősebb pártjához, az olimpiáról való kiegyezés jegyében? De még az is lehet, hogy fölösleges a közéleti képzelődés...