… a vélemény szabad!
Jó ideje előfizetője vagyok az Arcanumnak. Nélkülözhetetlen forrás A Hét régi anyagainak felkutatásában. Gyakorlatilag nélküle nem működhetne az Új Hét. Lapunknak kezdettől fogva célja volt az Arcanum bemutatása, ehhez elengedhetetlen egy beszélgetés a fő működtetőivel: megbeszélve az interjú is!
Nagy baj van a magyar egészségügyi rendszerben – állapítja meg az Élet és Irodalom publicistája, Széky János Máskor be szokott válni című cikkében, annak apropóján, hogy október 23-án délelőtt, az operatív törzs ülése után Orbán Viktor Facebook-videóban tudatta a magyar néppel: a járvány tekintetében „nagyjából Ausztria magasságában vagyunk”.
Akár egy shakespeare-i dráma is lehetne. Adva van egy tehetséges rendező – Vidnyánszki Attila –, aki a rossz oldalra áll (eladja lelkét a Gonosznak), és tönkre akarja tenni azt, ami éppen a lényege a művészetnek (az övének is): a szabadságot. Tehetséges rendező ellen fellázad a saját fia és a szakma, a leendő színház- és filmművészek elfoglalják az egyetemüket, ha úgy tetszik testükkel védik az elvet, az egyetemi autonómiát.
„A színinövendékek népszerű, diadalmas és gyönyörű ellenállása mellett áll ma a teljes magyar diákság – lásd a hivatalos országos diákképviselet, a HÖOK újabb nyilatkozatait és fölhívásait és a többi egyetem diákságának testvéri akcióit – és majdnem a teljes magyar értelmiség meg a fél ország meg az európai színházi és egyetemi világ.” Tamás Gáspár Miklós írása a 444.hu-n
Elgondolkozató publicisztikát olvastunk a Népszava Kentaurbeszéd című jegyzetrovatában. Szerzője Lengyel László, címe Valaminek mégis mintha jöttünk volna.