VÉLEM ÉN

A rendszert nem toldozni-foldozni kell, hanem leváltani, hogy mindannyian, kamionosok és orvosok, egyetemi oktatók és rendőrök, tanárok, diákok és szülők békében, gyűlölködéstől mentes országban élhessünk, reményben és valódi esélyekkel!

Ez a világidegen személyiség, ez a szélső magányra ítélt, extrém alkat, a közölhetetlenség szélén lakozó érzelmeivel egyszer csak – csodálatosképpen – százmilliók közérzetének kimondója lett. (Egy elemzésből)

A Moszkvától Budapestig virágzó szisztéma lényege, hogy az autokratának nem kell strapálnia magát felelős vagy jól kormányzással, csak arra kell figyelnie, hogy a ellenfeleket folyamatosan a lehető legdurvább rágalmakkal lejárassa...

Visszatérve a rockoperabeli Gizellára: az unható politikával szemben alternatívát jelent-e a kisbaba nemzése? Egyszer talán eljő a normális állapot, amikor ez a kettő nem egymás ellentéte lesz. De ezt már csak e kisbabák utódai fogják megteremteni.

A Nyugat-alapító Ignotus Hugó fia, József Attila barátja és szerkesztőtársa nem volt ilyen szerencsés: 1937 kora nyarán pofozkodásba keveredett az Esti Kurir szerkesztőségében őt számonkérés céljából fölkereső „szittyákkal”. Ez tette Ignotust országosan is ismertté...

Nézd meg a Telekom karácsonyi reklámfilmjét! Ja, ez így még kevés; aztán nézd meg, hogy ugyanez a reklám miként fut a többi helyen. Nocsak, kilenc országban egy tanár a „hogy vagy?” kampány főhőse, idehaza viszont buszsofőr a főszereplő.

Aztán jött a rendszerváltás, és a publicisták egyre inkább azt írták meg, amit éreznek. Mellőzték a metaforákat (a sűrített hasonlatokat, a képes beszédet), durr bele a képébe alapon fejtették ki az álláspontjukat.

Jobban utána kellett volna nézni, kétségtelen - de a legfájóbb az, hogy jobban kellett volna emlékezni! Hiszen a mi-barátunk-Bíró Gáspár, Gazsi 2014 februárjában meghalt! És most mindhiába emlékszünk, rekonstruálva, erre is, az akkori döbbenetre...

„Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”. Na és a kedvencem: „2010 után nem hoztuk meg a jó döntéseket, 2021 után rossz döntéseket hozott a kormány”,

Én a hólabda effektusban reménykedem: talán most – ezernyi zsibbadt vágyból, lesz végre egy közös akarat. Mielőtt elmennek azok a fiatalok, akikben még ott ez elszánás. Talán ők nem unják meg, itt akarnak élni, tanulni, dolgozni.