VÉLEM ÉN

Ukrajna, az Unió meg fogja szívni. Ha az orosz pénz nincs, és az Unió is csökkent, Amerika pedig befagyasztja az ukránok támogatását, az valóban könnyen vezet majd békéhez. Hogy milyenhez, azt nem nehéz elképzelni.

Kicsit ilyen Boris Johnsoni pillanat van most, mint 2019-ben, amikor UK népe elsöprő nekibuzdulással szavazott bizalmat az ottani celebnek, hogy menjen végig a választott (zsák) utcában és hogy az levezényelje a hőn áhított Brexitet. És lőn...

– Nem, fiam, mondtam már: az elnök úr én vagyok. Voltam, leszek. Mint a Lear király, tudja: hajdani s majdani. – Az Arthur király, elnök úr. – Nem értem én ezeket a hülye líreket. Hogy lehet egy király az elnök? Gőzük sincs a demokráciáról!

– Engedje meg, Smith úr, hogy elsőként gratuláljak: a változást követelők a Pokol szinte összes bugyrában többséget szereztek a választásokon. Úgyhogy én most szépen fel is csavarom a lángot a kondérja alatt.

Hayes további elnöksége leginkább a puritán first lady szigorúságáról emlékezetes, aki a Fehér Ház fogadásain elvből nem engedett szeszes italt felszolgálni a vendégeknek, ezért úgy csúfolták: Limonádés Lucy. Így válnak lassanként bohózattá a tegnap drámái...

Semmi sem fogja megakadályozni Trumpot szándékai megvalósításában, abban, hogy radikálisan konzervatív, hozzá személy szerint is lojális emberekkel vegye körül magát. Például az oltásellenes ifjabb Robert Kennedyvel vagy a multimilliárdos Elon Muskkal...

Amerika is beállt azoknak az országoknak a sorába, ahol a választók megtorolták a hatalmon lévőkön az elmúlt évek aggodalmait és szenvedéseit. De az Egyesült Királyság, Németország, Argentína vagy Japán nincs olyan globális hatással a világra, mint az USA.

Kövér László aligha tudja, hogy egy Leninnek tulajdonított frázist használt. A szovjet időkben a rendszer ama nyugati támogatóit nevezték így, akiknek fogalmuk sem volt a szovjet valóságról, így voltak hasznára az embertelen rezsimnek.

Szájer József négy évvel az emlékezetes brüsszeli ereszmutatványát követően újból a páston van. Ez alkalommal nem politikusként, hanem szakértő propagandistaként tért vissza. Visszatérését egy politikai pamflettel nyomatékosította, a Látószög nevű blogon.

Nem sokkal később a hivatalban lévő elnök ellenfele, aki épp, hogy lemaradt arról, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen, gratulált a győztesnek. Nem egyszerűen csak gratulált: a régi-új elnök támogatására szólította fel az amerikaiakat.