VÉLEM ÉN

A széttaposott, összemocskolt Liszt Ferenc tér esetében már kevésbé vagyok megértő. Ahogy azokat a felvételeket nézve sem, amelyeken repülnek az üvegek, egymásnak esnek a szurkolók, gyakorlatilag végigcsörtetnek a városon.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldosok vezetője szerint ebből még 1917-es típusú forradalom is lehet. Először a katonák lázadnak fel, majd a rokonaik, végül a többség. Ez még nem reális. De az is igaz, hogy még senki sem látta harc közben a Leopardokat.

Novák minden interjúban arról győzködi olvasóit, hogy ő Ukrajna mellett áll és támogatja az ukránok hősies honvédő háborúját. Ez a halogatás leleplezi őt és hitelteleníti az ő állítólagos Ukrajna-barátságát.

Előbb-utóbb mindenki rá fog jönni, hogy “a brüsszeli bürokraták” a jogállamiság helyreállításának mindösszesen egyetlen lehetséges útját és módját látják Magyarország vonatkozásában: ha Orbán és rendszere eltűnik a süllyesztőben.

A felelős hazaszeretet nem a Trianon miatti kesergés – ami amúgy jogos –, hanem az uniós tagság, és például Románia csatlakozása Schengenhez, hogy határellenőrzés nélkül utazhassunk Erdélybe.

S bár egyelőre nem akadtam a szállóige kétségbevonhatatlan forrására, egy meglepő mozzanatot azért találtam a korabeli sajtóban. Az említett állami elismerések mellett Makláry Zoltán Rákosi-díjat is kapott.

A fél ország megint a volt győri polgármesterrel foglalkozik. Borkai Zsolt ugyanis ismét bejelentkezett a polgármesteri székre. Azzal segíteném a tájékozódni vágyókat, hogy a hajdani botrány figyelemre méltó mozzanatairól föllebbentem a fátylat.

Konzervativizmusban utazunk: veszekszünk, hogy a szobor nem úgy mutat, mint a modellje, száz évvel Duchamp után. Balettezünk és szavalunk trianonilag, elmerevülünk, mint az epileptikusok. Tudod, ki a kisebbségi magyar? Akinek a reggeli merevedés Trianonnál áll be.

Jobb hallgatni, jobb elfordítani a fejet, jobb asszisztálni a dicstelen performanszhoz. Nálunk egy ilyen atrocitás, ha azt a kurzusnak kedves szereplő követi el, nem számít bűnnek, mi több még vállon veregetés, netán újabb díjak járnak érte.

Volt ennek a beszédnek egy ennél kínosabb mondata is, amelyre a mai miniszterelnök kinyílt bicskával a zsebében nehezen találna szavakat. Akkor ugyanis azt mondta, hogy a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba.